Zsenge korodban a zsivajt kerülve
puszta odvába menekült a lelked,
hogy megóvd élted a világ bűnétől,
s tiszta maradhass.
Ifjú juhok vagy teve durva szőre
fedte a tested hideg éjek ellen,
kortyot ér nyújtott, eledelt a sáskák
s erdei méhek.
Próféták gyakran a jövőbe látva
zengtek a Szentről, aki eljövendő.
Ám te ujjaddal mutatod meg őt: az
isteni Bárányt.
E kerek földön sosem volt oly áldott
szent, miként János, hiba nélkül élő,
s így a föld bűnét lemosni a vízben
érdemesült ő.
Hármas-egy Isten, neved áldja minden:
ég dicsér, s mi is, kiket a bűn még nyom,
kérünk, irgalmazz, bűneink bocsásd meg,
s vedd a szívünket! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése