Dokumentum a konszekrált remeteségről

A Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja 

meghatározása alapján egy hasznos dokumentum található ezen az oldalon: 

https://diolc.org/files/consecratedlife/DiscerningEremiticalLifefromCongCL.pdf

 

A magánfogadalom időtartama

A megszentelt élet intézményén kívül letett tisztasági magánfogadalomnál korábbi gyakorlatban előfordult, főként a jelenlegi Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici, CIC 1983.) hatályba lépése előtt, hogy a tisztasági magánfogadalmat elfogadó pap engedélyt adott a fogadalmat tevő számára, hogy örökre szólóan tegye le magánfogadalmát.

A jelenlegi gyakorlat szerint a fogadalomtételt a papok általában egy évre engedélyezik, illetve javasolják, mivel a kánonjogi megfogalmazásban a magánfogadalomra vonatkozóan nincs pontos szabályozás. Egy korábbi cikkben szerepel a jelenlegi szabályozás, amely főként a fogadalom alóli felmentés módjáról rendelkezik (dispensatio): http://hivatastisztazas.blogspot.com/2013/08/a-maganfogadalom-jogi-szabalyozasa.html .

Felmerülhet a kérdés, hogy ha a fogadalmat tenni szándékozó a megkülönböztetés során arra a felismerésre jut, hogy Isten ezen az úton vezeti őt legbiztosabban az életszentség felé, illetve meghívása a megszentelt életre ebben a formában szól és ez valóban egy életre szóló meghívás, ennek alapján szeretne elköteleződni és kimondani az „Igen”-t Isten életére vonatkozó tervének, miért kell ebben az esetben is minden évben változó papi személyeknél és időpontokban egy-egy évre tett fogadalommal ideiglenesen elköteleződni?

A továbblépés lehetősége

A megkülönböztetés során arra a felismerésre is juthat a fogadalmat tevő személy, hogy magasabb szintű elköteleződés felé szól a meghívása (megszentelt élet intézménye, szüzek rendje, konszekrált remeteség, egyéb megszentelt utak). A továbblépés során ebben a formában megélt elköteleződés ott új értelmet nyer és egy bevezetésnek is tekinthető az ottani kegyelmek befogadásához, megéléséhez és megvalósításához egy életre szólóan. Minden további szinten benne foglaltatik az elköteleződésben a tisztasági fogadalom vagy a szint előfeltételezi a tisztasági fogadalom meglétét. 

Egy példamutató élet

Szent Pio atya elsők közé tartozó lelki gyermekeként élt Cleonice Morcaldi, aki magánfogadalmas volt és minden évben megújította ezt a tisztasági magánfogadalmát Pio atya előtt Istennek letéve. Ezt a példát más is átveheti, mert ha Pio atya ezt javasolta Cleonicenek, akkor bárki számára követendő példa lehet.

A fogadalmak megerősítő kegyelme 

Minden fogadalomhoz kegyelem társul, ezért ha valaki újra és újra Isten akarata és az Ő terve mellett dönt, ez őt állandóan megerősíti és általa sok kegyelmet kaphat saját maga és környezete megszentelődéséhez. A kegyelmeket nem lehet mérlegen mérni, melyik időre szóló fogadalom mellé mennyi kegyelem társul. Ami bizonyossággal tölthet el minket az, hogy a küldetéshez szóló kegyelmet mindig megkapja a lélek, ha alázattal kéri és be is fogadja, mindent megtéve annak megvalósítása érdekében emberi szempontból a többit az Isten kegyelmére bízva.

A fokozatosság elve

Elöljáró és hivatalos közösség nélkül is felmerülhet az igény, hogy a kezdeti évente szóló fogadalom után hosszabb időszakokra (3-5 év) majd végül örökre tegyen valaki fogadalmat, úgy, mint a megszentelt élet intézményeiben megszokott jelöltidő, novíciátus után az ideiglenes fogadalom majd az örökfogadalom esetén. 

Egyéni utak

A fenti szempontokat figyelembe véve mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, mikor és milyen időtartamra tesz fogadalmat, ha az Úrral és lelki kísérőjével illetve a fogadalmat elfogadó pappal ezt előzetesen megbeszéli. A lelkeket személyesen vezeti az Úr, megadván a vezetést, kinek mennyi időre érdemes magánfogadalmat tenni. Törekvésünk, hogy érezzük, mi vezet üdvösségre, és milyen formában kéri az Úr életünk odaajándékozását osztatlan szívvel a lelkek javára. 

Ennek felismeréséhez, elfogadásához és Isten kegyelmének befogadása által annak megéléséhez kérem az Úr irgalmát és szeretetét mindannyiunk életében. Amen.

Tehető-e hármas fogadalom magánfogadalomként?

Környezetemben egyre többször felmerül a kérdés, hogy aki a megszentelt élethivatást hivatalos közösségen kívül magánfogadalom letételével éli meg a világban, mert vagy erre kap meghívást, vagy a továbblépésig ebben az életállapotban él, van-e lehetőség illetve érdemes-e hármas fogadalom keretében ezt megtennie, vagy kizárólag a tisztasági fogadalom letételével élhet.

Egyházjogi vonatkozás

Egyházjogilag nincs akadály megemlítve az Egyházi Törvénykönyvben arra nézve, hogy a pap vagy püspök előtt magánúton letett fogadalom hármas fogadalom legyen. Főleg régebben letett magánfogadalmaknál, az új Egyházi Törvénykönyv hatályba lépése előtt, idősebb személyeknél látok a környezetemben erre példát, amikor egy pap elfogadja a fogadalmat tett személytől a hármas fogadalmat.

Szerzetesi élethivatás és magánfogadalom

A hármas fogadalom a szegénység, tisztaság és az engedelmesség evangéliumi tanácsára alapvetően a megszentelt élet intézményein belül a szerzetesi hivatás megélésével van lehetőség, és véleményem szerint ebben a vonatkozásban értelmezhető. Ennek két okát látom felfedezni.

1.    Szerzetesi élet és magánfogadalom kapcsolata

A magánfogadalomnál nincs hivatalos közösség, akikkel egy kolostorban, vagy háztartásban kötelezően élnie kell a fogadalmat letevőnek és nincs közösségi elöljáró, aki utasításaival segítené a közösségi életben. A magánfogadalmas a világban él és e két előző okból az ő szegénységi fogadalma, amely azt jelenti, hogy nincs magántulajdona, nem értelmezhető, mert egyrészt szüksége van a világi egyéni életéhez vagyonra a megélhetéséhez és az önfenntartáshoz, másrészt nincs kinek elszámolnia, mert nincs elöljárója. Ugyanúgy a hivatalos közösséghez tartozó elöljáró hiánya miatt az engedelmességi fogadalom nem tartható meg úgy, mint a szerzetesi életben.

2.    A fogadalomtételt fogadó személye

Egyes paptestvérek véleménye szerint a magánfogadalmat letevő tehet hármas fogadalmat, mert az első pontban nem értelmezhetőnek leírt szegénységi és engedelmességi fogadalom a fogadalmat elfogadó papnak a személyében válik értelmezhetővé. Eddigi tapasztalataim szerint ez nemcsak, hogy helytelen, de veszélyes helyzetet is teremthet. Amikor a fogadalmat elfogadó személye lesz minden döntési helyzetben a mérvadó és neki történik a vagyon tekintetében az elszámolás, főleg női fogadalmat tevőknél ez egyrészt időben nem megoldható beszélgetéseket vonna maga után, másrészt veszélyeztetheti a harmadik éspedig a tisztasági fogadalom egészséges megélését. Az elöljáró szerepe és a szerzetesi szegénység ahol minden közös használatban van és nincs magántulajdon csak a pap és a fogadalmat tevő viszonylatában nem megélhető véleményem szerint az eredeti értelemben véve.

3.    Az egészséges út

A leginkább élhető és véleményem szerint helyes út a csak tisztasági fogadalom letétele. Az evangéliumi tanácsok így is megélhetők, az Úrnak való engedelmesség, amely a szentgyónások és lelki vezetések és más lelki segítségek igénybe vétele által és segítségével egyre jobban körvonalazódhat, illetve a názáreti szegénység a magántulajdon megtartásával. Ennek jelentése, hogy egyszerűségre törekszünk az anyagiakat illetően, de sem elszámolással, sem lemondással az anyagi javakról nem beszélünk. Ebben az életállapotban ilyen engedelmesség és szegénység teljes természetességgel élhető meg eddigi gyakorlatom alapján.

Jelen gyakorlat és jövőbeli kilátások

A jelenlegi modern papság általános gyakorlata ma Magyarországon az, hogy magánfogadalomként csak tisztasági fogadalmat fogadnak el. Tőlünk nyugatabbra a hármas fogadalomról egyéni úton is találtam írást, de véleményem szerint a csak tisztasági fogadalom jelen írásomban részletezett okok miatt megfelelőbb.

Arról, hogy a magánfogadalom jogi szabályozása a következő Egyházi Törvénykönyvben hogy kerül szabályozásra, most még korai lenne véleményt alkotni, de egyrészt a gyakorlat, másrészt teológiai tartalma miatt nem tartom valószínűnek, hogy a szerzetesi élethez közelítene a magánút.

Minden kedves magánfogadalmon gondolkodó és a magánfogadalmát megélő testvéremnek sok kegyelmet kívánok, hogy egyre inkább Istennek tetsző életet élhessen abban a formában, ahogy ezt lelkiismerete szerint életében megvalósíthatónak érzi a jelen szabályozás és gyakorlat keretein belül.

A magánfogadalom érvényessége

Kérdés: 

Magánfogadalom tétele csak pap előtt érvényes, vagy magamban is megtehetem?

Válasz:

Az a magánfogadalom, amely az életállapotra vonatkozik, tehát a házasság kizárása az Isten Országáért vállalt tisztaságra törekedve, ez csak pap vagy püspök kezébe letéve minősül az Egyház számára érvényesnek, amely az Egyházi Törvénykönyv szerint bűn terhe alatt kötelező a fogadalmat tévő fél számára.

Az Úr biztosan komolyan veszi azt a fogadalmat is, amelyet valaki magában tesz, de ha az Egyházhoz hűek vagyunk, és nem akadályoz a fogadalom letételében semmi, akkor abban az esetben mindenképp érdemes felszentelt pap vagy püspököt megkérni, hogy fogadja a fogadalmunkat. Ebben az esetben, az Egyházi Törvénykönyvben szereplően csak ő az, aki fel tud oldani e szent kötelék alól, és ha nem tartjuk be a fogadalmat, az bűn terhe alatt kötelez bennünket. 

A tisztaság megszegése fogadalom nélkül is bűn, de ebben az esetben minden házassággal, párkapcsolattal összefüggő kezdeményezés bűn, tehát vállalni kell az egyedüli élet keresztjét felajánlva Isten Országáért.

A pap vagy püspök az Egyház nevében fogadja a fogadalmat, de ez magánfogadalomként nem kötelez hivatalosan, tehát nem kell egyházi szolgálatot vállalni, mint a szüzek rendjében a konszekráció liturgiájában részesült szüzek esetében, vagy a szerzeteseknél. Az életállapot és a teherbíró képesség szerint lehet vállalni egyházi feladatot, de ez nem a fogadalom következménye, mindezt Isten Országának épüléséért lehet vállalni annak, aki a létfenntartásért vállalt munkája mellett ezt még el tudja látni, ha nem fizetett egyházi szolgálat a tényleges munkája.

Korábbi vonatkozó cikkek az oldalról:

http://hivatastisztazas.blogspot.com/2015/04/miert-erdemes-megis-fogadalmat-tenni.html

http://hivatastisztazas.blogspot.com/2013/08/a-maganfogadalom-jogi-szabalyozasa.html

Kik azok a remeték?

Kik azok a remeték és mi közük a katolicizmushoz?

A remeték azok, akik vallási okból egy elhagyott helyre visszavonulnak. Az (angol) szó (hermit) a görög „eremos” szóból ered, amely azt jelenti: sivatag, mivel a remete sivatagban él. A visszahúzódó életstílus gyakorlása hitbeli okból több vallási hagyományban él.

A katolicizmusban a remete élet visszanyúlik Illés próféta és Keresztelő Szent János példájáig, de természetesen magához Jézushoz is, aki negyven napot töltött a sivatagban. A korai keresztény monasztikus élet a 3. században alapvetően e sokak által megélt életstílusból fakad, akik Remete Szent Antalról, de más sivatagi atyákról és remetenőkről is példát vettek. A hagyomány ma is folytatódik a monasztikus kolostori szerzetesi szerzetesi közösségekben, mint például a kármelitáknál és a kamalduliaknál.

Az Egyház elismeri a remeték életét a megszentelt hivatás egy lehetséges formájaként, amellyel „a keresztény hívők életüket Isten dicsőítésére és a világ megmentésére szentelik a világtól való elvonulás szigorúbb megtartásával, a csendben élve, állandó imádságban és bűnbánatban. A remete akkor kapja meg ezt az elismerést, amennyiben „a megyéspüspök jelenlétében kijelenti nyilvánosan, hogy a három evangéliumi tanácsot megtartja. az ő kezébe letéve elköteleződését, amelyet fogadalmakkal vagy más megszentelt kötelékkel megerősít és betartja megyéspüspöke által rendelt utasításokat az ő irányítása alatt élve.” (Egyházi törvénykönyv 603. kánon).

Neela Kale

Forrás: https://bustedhalo.com/ministry-resources/what-are-hermits

A papi életállapotra való alkalmasság elvesztése a latin Egyházban

Nemzetközi kánonjogi konferencia a Pázmányon

Immáron huszonegyedik alkalommal került megrendezésre 2019. február 11-én, a budapesti, fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Intézet éves nemzetközi konferenciája, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a PPKE Szt. II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében. Az eltelt bő két évtized alatt kiforrott tapasztalat, valamint a nemzetközi szakma legnívósabb előadói közreműködésével megrendezett tudományos eszmecsere, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi kánonjogi kutatásoknak a nemzetközi szakmai környezetben elért megbecsültsége még inkább erősödjön. Egy évvel ezelőtt az akadémiai nap – a fiatalokról szóló püspöki szinódus tematikájára tekintettel – „A papi életállapotra és az egyházi hivatalra való alkalmasság kánonjogtörténeti megközelítésben" kérdéskört tárgyalta. Amelynek eredményességét – ahogyan a mostani konferencia bevezetőjében Szuromi Szabolcs Anzelm kifejezetten utalt – jól mutatja, hogy az elhangzott előadások szerkesztett anyaga, önálló kötet formájában jelent meg a 2018. július első hetében a vatikáni kiadónál. Az említett eredményt és a jelentős érdeklődést szem előtt tartva, a konferencia szervezői a tavalyi évi téma másik oldalát igyekeztek a jogforrások, a jogfilozófia, a teológia, a hatályos jogi előírások és az Apostoli Szentszék joggyakorlatának hiteles bemutatásával. Így, ebben az évben a szimpózium „A papi életállapot elvesztése a latin Egyházban – történeti, filozófiai-teológiai, és az Egyház jelenlegi joggyakorlata szerinti megközelítésben" címet viselte.

Elsőként Erdő Péter bíboros adott részletes áttekintést a klerikusi életállapot elvesztésének kérdéséről, az ókori egyházfegyelmi rendelkezések tükrében, az V. századi rendelkezések bemutatásával zárva előadását. A bíboros előadásából egy világos, jól áttekinthető kép rajzolódott ki a hallgatóság előtt az egyházi rend egyes fokozataihoz kötődő kötelességekről, és azok méltó – az Egyház életében és a liturgiában történő – alkalmazásáról, valamint a személyes példa fontosságáról. Természetesen részletes összegzést hallgathattak a megjelentek, a korabeli szankciókról és azoknak a lelki eszközökhöz kötődő – abból fakadó – alkalmazásáról. Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora a koraközépkori kánoni előírásoktól kiindulva, az 1917-es Egyházi Törvénykönyv fegyelmi rendelkezéséig bezárólag elemezte az egyes korszakok pápai, zsinati, egyházatyáktól származó forrásokat, részletes képet adva az egyes kánoni joggyűjteményekben megtalálható előírásokról. Szuromi Szabolcs kitért a nyolc legfontosabb olyan témakörre, amelyekbe a fenti források és gyűjtemények alapján besorolhatók azok a cselekmények, amelyek meggátolják, alkalmatlanná teszik, vagy akár a szent rendből történő felfüggesztését is maguk után vonják az egyes klerikusi fokozatokhoz tartozóknak. A felsorolás természetesen a legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonatkozó büntető szigorú előírások ismertetésével zárult. Bruno Esposito O.P., a római Szt. Tamás Egyetem professzora, a védelem jogának jogfilozófiai és teológiai alapjairól beszélt, amely elengedhetetlen, hogy az egyházi eljárásokban is érvényesüljön. Az eljárás világos szerkezete és átláthatósága, az eljárás alanyainak jogai, a felelősséggel végzett jogászi munka, a tények által alátámasztott következtetések logikus rendszerbe foglalása, a védekezés lehetőségének a megadása, valamint a felsoroltak után és csakis az azok alapján hozott – megfelelően mérlegelt és az igazságot szem előtt tartó – bírósági döntés meghozatala, nem nélkülözhető az igazságosság tényleges helyreállításának a folyamatában. John Kennedy, a Hittani Kongregáció hivatalvezetője a Hittani Kongregáció által, a szexuális visszaélések kivizsgálásának részletes eljárási rendjét mutatta be. Az előadásból a hallgatóság pontos képet kaphatott a Kongregáció aprólékosan szabályozott – Ferenc pápa által megújított – vizsgálati rendjéről, amelyben a többi – az esetek függvényében érintett – kongregáció is aktívan gyakorolja a kölcsönös segítség alapvető elvét. Az eljárási folyamat precizitásának köszönhetően, minden egyes lépésnél és szakasznál, lehetőség van további információk – bizonyítékok, tanúk, esetleg más kapcsolódó cselekményekből származó jelentős tények – beillesztésére, amelyek komplex képet tudnak rajzolni arról, hogy történt-e, és ha igen, akkor milyen jellegű és tartalmú a legsúlyosabb büntetendő cselekmény. Az ilyen formában kialakított döntés, megalapozottan tudja előmozdítani a felszentelt illetve megszentelt életet élő személyeknek az Egyház jó hírét és a rábízott híveket emberi méltóságában súlyosan veszélyeztető ügyek által okozott sebek gyógyítási folyamatát. Végül Andrea Ripa, a Klérus Kongregáció altitkára ismertette a Klérus Kongregáció közigazgatási eljárásának a szerkezetét, az egyedi felfolyamodási módokat, valamint a kongregáció hatáskörébe tartozó egyes ügyek kategóriáit. Andrea Ripa számos példával illusztrálta a Klérus Kongregáció és a Hittani Kongregáció tevékenységének összehangoltságát, az ügyek egyedi jellege miatt. Az aprólékos elemzésből kitűnt, hogy a legtöbb esetben sajnos sem a klerikusok, sem az illetékes elöljárók nem rendelkeznek kellő információval az adminisztratív felfolyamodás elindításának feltételeiről és a kongregáció kompetenciaköréről. A bemutatott példák azonban világos áttekintést adtak arról az egyedi feladatról és eszközrendszerről, amit a Klérus Kongregáció a papságra való alkalmasság adott esetben történő, bizonyítható elveszítése kivizsgálásában és megállapításában végez, az Egyház krisztusi küldetésének hiteles teljesítése érdekében.

A hazai és határon túli magyar teológusok, kánonjogászok és jogászok, továbbá a társkarok vezetői és professzorai jelenlétében megtartott, témájában különösen is aktuális nemzetközi konferenciát megtisztelte jelenlétével Michael Blume, az Apostoli Szentszék Magyarországra akkreditált nunciusa.

Forrás: PPKE

Első pillantás az Ecclesia Sponsae Imago című vatikáni dokumentumra

Egy amerikai filozófus, teológus és kánonjogász konszekrált szűz első reflexiója 

az Ecclesia Sponsae Imago címmel megjelent 

a szüzek rendjéről szóló új vatikáni dokumentumra 

http://sponsa-christi.blogspot.com/2018/09/a-first-look-at-ecclesiae-sponsae-imago.html

Forrás: Sponsa Christi

Pamela de Rivero magánfogadalma

2018. augusztus 9-én Pamela de Rivero Arlingtonban az Egyesült Államokban nyilvános ünnepi szertartás keretében, egy nem megszokott módon köteleződött el magánfogadalommal. 

A képeken úgy tűnhet, hogy ez a szüzek konszekrációjának liturgiája, de a szertartáson nem volt jelen püspök, csak papok, akik a fogadalomnak tanúiként voltak jelen, nem az Egyház nevében fogadták el a fogadalmat, mivel ez a lélek és Isten közötti lelki egység kinyilvánítása, amely sok kegyelmi forrással bír. Az ünnepi ceremónia és a külsőségek megtévesztő módja miatt az Egyesült Államokban is helytelenítik az elköteleződésnek ezt a formáját. 

A szüzek konszekrációjának liturgiája és a tisztasági magánfogadalom alapvetően különbözik a külső formában és a kötelezettségek vállalásában. A magánfogadalom egyfajta lelki konszekrációként tekinthető, de nem azonos az egyház szolgálatára szentelt szüzek konszekrációjával. Ez utóbbi az Egyházi Törvénykönyv 604. kánonja értelmében püspök előtt kell a konszekráció liturgiájának keretében történnie és nem egy fogadalomnak minősülő elköteleződés. A szűz a konszekrációban Krisztus Jegyeseként kötelezettséget vállal, hogy szüzen éli egész életét, a keresztlevelébe bekerül ez az eltörölhetetlen lelki tartamú egység Krisztussal és minden erejével az Egyház szolgálatára szenteli életét. 

A tisztasági magánfogadalom nem előfeltételezi a szüzességet és nem von maga után egyházi szolgálati kötelezettséget. A fogadalom szövege az állapotbeli tisztaságra mindenképpen vonatkozik, kiegészíthető egyéni módon, de nem szükséges. Alapvetően a magánfogadalom nem egy nyilvános elköteleződési forma, csak a pap (vagy püspök), akinek a kezébe a fogadalmat leteszik és a fogadalmat letevő személy jelenléte fontos. Az általános gyakorlat magánfogadalomnál nem az ünnepélyes nyilvános forma, hanem az egyszerű és diszkrét Oltáriszentség közeli elköteleződés.

A magánfogadalom szabályozása az Egyházi Törvénykönyvben nagyon kis mértékű, a megszentelt szüzek számára pedig a fenti kánonon kívül több forrás létezik, amelyből megismerhetik hivatásuk lényegét. A legfrissebb vatikáni dokumentumban itt adtam hírt, a magyar fordítás még készülőben van:

https://hivatastisztazas.blogspot.com/2018/07/uj-vatikani-dokumentum-szuzek-rendjerol_7.html 

A magánfogadalomról itt olvasható egy átfogó írás:

http://hivatastisztazas.blogspot.com/2013/08/a-tisztasagi-maganfogadalom.html

A magánfogadalomról és a szüzek rendjéről külön, illetve a két hivatás összehasonlításáról több cikket jelentettem meg ezen az oldalon az eddigiekben, érdemes azokat is megtekinteni a címkék által rákeresve.

Forrás: Mária Eszter

Képek: Facebook

A konszekrált élet meghatározása

Egy amerikai filozófus, teológus kánonjogász konszekrált szűz írása a konszekrációról, 

amely összefoglalja, ki minősül konszekrált életutat járó személynek 

a szó kánonjogi és gyakorlati vonatkozásában.

http://sponsa-christi.blogspot.hu/2010/07/defining-consecrated-life.html

Varga Gábor nagyon igen

Varga Gábor ma hajnalban meghalt és ez most nagyon sok ember között, nekem is fáj. Papom volt, barátom lett, negyvenöt éves volt, jó, nagyon jó emberré vált. Amikor a plébániánkon jelentkeztem a ministránscsapatba, már ő volt a káplán Kispesten. És aztán még négy évig. Tódulnak az emlékek 12-16 éves korom között.

A magas, vékony és fiatal pap, aki papi civilben öt perccel a 9-es előtt kijön a szentélybe és átlapozza a misekönyvet az oltáron, aztán belepillant az olvasmányos könyvbe és aztán visszamegy. Nagyon egyszerű, puritán kazulát viselt káplánként, máig előttem van az évközi idő zöldjének a mintája. Nagyjából ezerszer ministrálhattam mellette abban a négy évben összesen.

Mosolyogva, messziről kezdett köszönni, nyújtotta a nagy lapát kezeit, feledhetetlenül nyitott ujjakkal. Nyitott ember volt. Tőle hallottam először a kifejezést, mentálhigiéné. Hogy ezt tanulta, mert jó pap holtig tanul. És tényleg, megcsinálta először kánonjogból a licentiát, aztán a teológiai doktori iskolában is megcsinálta a licentiát a Pázmányon. Egyszer, már teológusként összefutottunk, éppen valamilyen oklevél átadója volt, gyanítom az egyik a kettőből. Egy másik alkalommal pedig a hittanosai közül felvételizett valaki a HTK-ra, őt kísérte el a felvételire. Pásztor volt. Engem is elkísért, velem is ezerfelé járt, észrevétlenül engedett be az életébe.

Egyszer elvitt Esztergomba egy papszentelésre. A piros kocsijával mentünk, akinek a Virág nevet adta. Közepesen volt tragacs a járgány, de Gábor odáig volt érte, napszemüvegét felcsapva, becézve a kocsit, stabil 43 km/h-val döngettünk városon belül, és kicsit gyorsabban, amikor kiértünk a városból. Rengeteget nevetett. És rengeteget nevettünk körülötte mi is.

Ő készített fel 15 éves koromban a bérmálkozásra. Két éven át jártam hozzá, megvan a tankönyv, amiből tanultunk. De azért jóval több volt ez, mint hittan. Volt ott minden, naponta minimum hányszor érdemes fogat mosni, filozófia és a Lélek egyaránt témák voltak. Bámulatos volt látni, ahogy az emberek között elvegyült, mindenkivel volt egy találkozása, de ritkán tolta magát előtérbe. A mélyről jövő nevetésével tűnt csak fel, hogy ott van. Csöndesen rajongtunk érte. Boldogok voltunk. A plébániai közösség, úgy tűnt, hogy azokban az években van a csúcson.

Passió, betlehemes, ifi hittan utáni pizza, ministráns táborok. Minden jó kezdeményezést hagyott szárba szökkenni. Egészen sok mindent csinált és eközben sosem vette magát túl komolyan. Emlékszem, hogy hány olyan helyzet volt, amikor fogunkat összeszorítva küzdöttünk a nevetéssel, utólag. Az egyiket ideírom. Szombat volt, az esküvők napja, egyet vitt a Plébi és talán kettőt ő. Az első esküvőjén nagyon izgult a pár. Kedvesen instruálta őket, miközben én adogattam a szokott rend szerint a szereket: stóla, kereszt, gyűrű, gyertya etc., ez volt a sorrend. A gyűrűnél, miután megáldotta, tartottam a mikrofont, mert alighanem rövid volt a hordozható mic drótja. Amíg ő instruált, a szavakat kezdő vőlegény szája előtt kellett, hogy legyen a mikrofon. Gábor mondta, hogy majd mondja utána az eskü szavait, miközben felhúzza a gyűrűt a menyasszony ujjára. A srác viszont annyira le volt fagyva, hogy hiába volt az instrukció, csak tartotta egyik kezében a gyűrűt, másikban a menyasszonya  kezét. Ezért kis hatásszünet után, mielőtt belekezdett volna az eskü szövegének előremondásába, Gábor még egyszer bátorította, hogy “húzd fel a gyűrűt”, mire a srác, azt gondolva, hogy ezek az eskü első szavai, belemondta az elé tartott mikrofonba, hogy “húzd fel a gyűrűt…”. Ez egy nagyon nehéz pillanat volt, amit a fáradtság, a sok századik esküvő rutinja és a helyzet komikuma, amiről pontosan tudtuk, hogy a mellettünk álló érti és csak ő érti, hogy mi történik, szóval ezek így együtt a rekeszizmaink kínos megfeszüléséhez vezettek. De ezen is túlestünk. És aztán még éveken át elég volt csak ennyit mondani, húzd fel a gyűrűt és újból szakadtunk a nevetéstől. (Ez a poén, amúgy nagyon gyenge, ha nem voltál ott. De csak Gábor volt ott, meg én. És most már csak egyikünk mondogatja ezt a sztorit és így nagyon szárnyaszegett az egész. Törölném is a sorokat, ha nem bilincselnének Gáborhoz.)

A ministránstáborok. Diósjenő, Felsőörs, Érsekvadkert stb. Ezek mind-mind az ő kíséretében töltött hetek voltak. Az első táborban, emlékszem, a Titanic zenéje volt a sláger, C. Diontól. Magnóról ment a fiúk szobájában 1999 nyarán. Nagyon sokszor. Nagyon sokszor. Többnyire Gábor kérésére. Sokszor volt szar idő és megoldottuk: az ő javaslata elsősorban az volt, hogy “hajtsunk”, ami a későbbi punnyadás előképe volt, szóval csak feküdtünk a matracokon, Céline énekelt és mi aludtunk. Most ezt a klippet hallgatom újra és újra, hogy emlékezzek Gáborra. Fura így ez a szöveg. Akkor még nem értettem annyira, aztán jobban, de nekem mindig a hajtáshoz fog már kötődni és a ministránstáborokhoz. Ez a feldolgozás giccses, de ahányszor mi azt ott meghallgattuk, bőven giccsbe fordította ezt:

A tábortüzeknél nem az első, de a második táborban már egy csoportban készítettük a jelenetünket, közösen írtuk a paródiákat és sírtunk a nevetéstől, főleg, ha Gellért is ott volt a csoportban és Matyi is. Sírok, ha visszagondolok, hogy mit össze marhultunk, amikor Gellért Tyrexként a fejére húzta az egyik túrazsákot és… nem folytatom. Jó volt. Aztán Felsőörs, amikor az egész tábor a csillagokat nézte. A tábori mise, valami egészen különleges élmény volt, amíg élek, nem felejtem azt az egyszerűséget és meghittséget, amit ott élhettünk át. És a beszélgetéseket kirándulás közben. Az ölelések, a bátorítások, az elmélyülések. Észrevétlenül vált kovásszá a közösségünkben. Puzzle az emlékezetem, nem tudom egybe rakni. Egyre jobban hiányzik, pedig alig tartottuk a kapcsolatot az utóbbi pár évben, de elég volt tudni, hogy van, elérhető, felhívható. Nagyon hiányzol, Gábor!

Érsekvadkert volt az utolsó tábor, amikor velünk voltál a káplánunként, bár akkor már lehetett tudni, hogy kineveztek plébánosnak. És mi búcsúztattunk. Ahogy egy közösség búcsúztatja a vezetőjét. Tudva, hogy elképzelhetetlenül fogsz hiányozni nekünk. A paródia-tűznél a vezetőkkel írtunk mindenkiről valami szöveget. Rólad egy ének átirata született. Az kezdődött így, ahogy ennek a posztnak a címe is szól: Varga Gábor nagyon igen… Mert akkoriban ez volt a kedvenc szavad járása: nagyon igen. Mindenre, összefüggéstelenül és magabiztosan jött az idétlen válaszod: nagyon igen. És mi nevettünk. A folytatás ez volt, “gombahajú plébános lett…” és ez a keserédes sor, emlékszem, hogy egyszerre csalt könnyet a szemünkbe és egyszerre mosolyogtunk a kaján rímen. Tejóég, most is jönnek a könnyek. Eltemettem már, hogy ennyire fontos emberem voltál és most az emlékek élednek, miközben azt kérdeztem Bernáttól is, hogy mikor lesz a te temetésed.

Ez a zene nagyon hozzádköt. Emlékszem, amikor utoljára búcsúztál, mármint még Kispesten. A búcsúmisédre már máshogy vágattad a hajadat, jelezve, készülsz a változásra. És azt mondtad a prédikáció végén, hogy voltál a leendő állomáshelyeden és lemérted, hogy milyen hosszú az út kocsival. Hány km, hány perc, hogy tudunk oda elmenni és hogy tartsuk a kapcsolatot. Nagyon szelíd ember voltál és nagyon vidám, de ott neked is elcsuklott egyszer a hangod és komor volt a szemed. Utáltam azt a diszpozíciót, nagyon utáltam. És most utálom ezt az áthelyezést is, nagyon. Túl fiatal voltál és ha tudtam volna, hogy már készülsz, vagy hogy szenvedsz, biztosan meglátogattalak volna. Nagyon bánt, hogy nem te(he)ttem. Azért is akartam pap lenni, mert hagytad, hogy vonzó legyen ez a hivatás. Olyan is akartam lenni kamaszként, amilyen te voltál. Idealizmus ide vagy oda, utáltam néha, hogy kerültél egy-egy konfliktust, de máskor meg éppen ezzel tudtál békét hozni.

Eszembe jut, ahogy a bérmálásomon készült képen állsz, kezedben a bérmanév cédulája és nézed, ahogy éppen leszáll a Lélek. Atyai és baráti pillantás volt ez, ami fénykép nélkül is előttem van. Ki tudná megszámolni, hogy hány ember lelkében hagytál olyan mély nyomot, mint az enyémben? Sok-sok, több száz vagy ezer ilyen ember lehet. És a Magyar Kuríron csak pár adat lett ebből az egészből. Többek között az, hogy kánonjogászként mit csináltál. Utólag nagyon nem értem, hogy mit kerestél a kánonjog körül, ezt is jó lett volna megkérdezni egyszer. Emlékszem, hogy a gyóntatószékbe mindig a CIC-cel a kezedben vonultál, gondolom, akkor licentiáztál belőle.

Felhívtalak bő egy évvel ez előtt, hogy kánonjogászként olvasd el a Fogamzásgátlásról írt cikkemet, mielőtt publikálnám. Évekkel előtte nem találkoztunk már, de nem volt kérdés, elolvastad és megnyugtattál a kérdéseim kapcsán. Ez akkor nagyon fontos volt, azt éreztem, hogy rád bízhatom magamat megint. És hosszan beszéltünk telefonon erről az egészről. A Deákon voltam egy étteremben, kihűlt a pizzám, mire befejeztük. Akkor beszéltünk utoljára.

Mindent köszönök, Gábor! Szuper papunk voltál. A mai napig, öntudatlanul is másolom a mozdulataid egy részét, ami belém égett serdülőként abból, ahogyan imádkozol, beszélsz, reagálsz, közösséget vezetsz. Bár még több jót is eltanulnék az életedből. Nem perelek Istennel Érted, bár nagyon fáj ez az egész. De hiányozni fogsz és nagyon várom, hogy újra találkozzunk Isten színe előtt. Biztos vagyok benne, hogy üdvözültél. Remélem, találkozunk. Én éppen csetlek-botlok az életben, kérlek, imádkozz értem. Mindenki üdvözöl Kispestről. És máshonnan is. Most már Isten tényleg Veled. “Áldjátok az Urat, ti papok, áldjátok az Urat, ti az Úr szolgái.” Köszönlek Istennek, Varga Gábor, nagyon, igen!

Forrás: Dr. Hoványi Márton irodalmár teológus blogja - https://cammarus.wordpress.com

Fotó: Szent József Plébánia

Mit jelent a megszentelt élet?

Ki kaphat meghívást arra, hogy Krisztus menyasszonya legyen?

A konszekrált szüzesség lelki vonatkozásairól a kánonjog alátámasztásával.

Egy amerikai kánonjogász konszekrált szűz írása:

http://sponsa-christi.blogspot.hu/2015/03/who-can-be-called-bride-of-christ.html

Modern kori remeték: válasz a magányra és imádságra való meghívásra

Íme, egy cikk egy korunkban élő remetéről, aki már 40 éve konszekrált remeteként él az Egyesült Államokban Springfieldben, Oregon államban. 

Sokan úgy gondolják, hogy a remete élet egy elavult hivatás, de ennek ellenére korunkban is sokan szentelik magukat Istennek remeteként.

A 83 éves Mary Diana nővér már 20 éve domonkos nővérként élt egy kolostorban, amikor meghívást kapott a remete életre. Ő volt az első akkoriban az Egyesült Államokban. Ő ezt úgy fogalmazza meg, hogy "hivatás a hivatáson belül". A mag úgy érzi a kolostori évei alatt érlelődött meg arra, hogy életét később remeteként élje le. Először nem értették a rendtársai, de később elfogadták a meghívását.

"A célom az, hogy mindig megkülönböztessem, mi az Isten akarata az életemben a lelki vezetőm segítségével."

A cikk itt érhető el:  http://www.catholicworldreport.com/Item/2670/modernday_hermits_answering_the_call_to_solitude_prayer.aspx

A konszekrált szüzesség és a szerzetesi hivatás kapcsolatáról

Íme egy összehasonlító írás a konszekrált szüzesség és a szerzetesi hivatás tekintetében egy amerikai teológus konszekrált szűz Sponsa Christi című blogján. 

http://sponsa-christi.blogspot.hu/2017/02/consecrated-virginity-and-religious-life.html

Ebben a cikkben leírásra kerül a konszekrált szüzesség és a szerzetesi hivatás sajátossága és hogy mire érdemes odafigyelni, amikor a hivatástisztázás és a megkülönböztetés során imádkozunk a két hivatástípus közötti elköteleződés szempontjából.

A Redemptorista Nővérek beöltözési szertartása keretében a nővérek
Krisztus Menyasszonyaként a szüzek konszekrációjának liturgiájában
szokásos mintára öltöznek fehér menyasszonyi ruhába.

Ez  a cikk egy sorozat következő része. Az előzőekben már volt szó a konszekrált szüzesség és a világi intézmények illetve a magánfogadalom összehasonlításáról ezekben a cikkekben.

http://hivatastisztazas.blogspot.hu/2015/08/a-konszekralt-szuzesseg-es-vilagi.html

http://hivatastisztazas.blogspot.hu/2013/05/a-konszekralt-szuzesseg-es.html