Tehető-e hármas fogadalom magánfogadalomként?

Környezetemben egyre többször felmerül a kérdés, hogy aki a megszentelt élethivatást hivatalos közösségen kívül magánfogadalom letételével éli meg a világban, mert vagy erre kap meghívást, vagy a továbblépésig ebben az életállapotban él, van-e lehetőség illetve érdemes-e hármas fogadalom keretében ezt megtennie, vagy kizárólag a tisztasági fogadalom letételével élhet.

Egyházjogi vonatkozás

Egyházjogilag nincs akadály megemlítve az Egyházi Törvénykönyvben arra nézve, hogy a pap vagy püspök előtt magánúton letett fogadalom hármas fogadalom legyen. Főleg régebben letett magánfogadalmaknál, az új Egyházi Törvénykönyv hatályba lépése előtt, idősebb személyeknél látok a környezetemben erre példát, amikor egy pap elfogadja a fogadalmat tett személytől a hármas fogadalmat.

Szerzetesi élethivatás és magánfogadalom

A hármas fogadalom a szegénység, tisztaság és az engedelmesség evangéliumi tanácsára alapvetően a megszentelt élet intézményein belül a szerzetesi hivatás megélésével van lehetőség, és véleményem szerint ebben a vonatkozásban értelmezhető. Ennek két okát látom felfedezni.

1.    Szerzetesi élet és magánfogadalom kapcsolata

A magánfogadalomnál nincs hivatalos közösség, akikkel egy kolostorban, vagy háztartásban kötelezően élnie kell a fogadalmat letevőnek és nincs közösségi elöljáró, aki utasításaival segítené a közösségi életben. A magánfogadalmas a világban él és e két előző okból az ő szegénységi fogadalma, amely azt jelenti, hogy nincs magántulajdona, nem értelmezhető, mert egyrészt szüksége van a világi egyéni életéhez vagyonra a megélhetéséhez és az önfenntartáshoz, másrészt nincs kinek elszámolnia, mert nincs elöljárója. Ugyanúgy a hivatalos közösséghez tartozó elöljáró hiánya miatt az engedelmességi fogadalom nem tartható meg úgy, mint a szerzetesi életben.

2.    A fogadalomtételt fogadó személye

Egyes paptestvérek véleménye szerint a magánfogadalmat letevő tehet hármas fogadalmat, mert az első pontban nem értelmezhetőnek leírt szegénységi és engedelmességi fogadalom a fogadalmat elfogadó papnak a személyében válik értelmezhetővé. Eddigi tapasztalataim szerint ez nemcsak, hogy helytelen, de veszélyes helyzetet is teremthet. Amikor a fogadalmat elfogadó személye lesz minden döntési helyzetben a mérvadó és neki történik a vagyon tekintetében az elszámolás, főleg női fogadalmat tevőknél ez egyrészt időben nem megoldható beszélgetéseket vonna maga után, másrészt veszélyeztetheti a harmadik éspedig a tisztasági fogadalom egészséges megélését. Az elöljáró szerepe és a szerzetesi szegénység ahol minden közös használatban van és nincs magántulajdon csak a pap és a fogadalmat tevő viszonylatában nem megélhető véleményem szerint az eredeti értelemben véve.

3.    Az egészséges út

A leginkább élhető és véleményem szerint helyes út a csak tisztasági fogadalom letétele. Az evangéliumi tanácsok így is megélhetők, az Úrnak való engedelmesség, amely a szentgyónások és lelki vezetések és más lelki segítségek igénybe vétele által és segítségével egyre jobban körvonalazódhat, illetve a názáreti szegénység a magántulajdon megtartásával. Ennek jelentése, hogy egyszerűségre törekszünk az anyagiakat illetően, de sem elszámolással, sem lemondással az anyagi javakról nem beszélünk. Ebben az életállapotban ilyen engedelmesség és szegénység teljes természetességgel élhető meg eddigi gyakorlatom alapján.

Jelen gyakorlat és jövőbeli kilátások

A jelenlegi modern papság általános gyakorlata ma Magyarországon az, hogy magánfogadalomként csak tisztasági fogadalmat fogadnak el. Tőlünk nyugatabbra a hármas fogadalomról egyéni úton is találtam írást, de véleményem szerint a csak tisztasági fogadalom jelen írásomban részletezett okok miatt megfelelőbb.

Arról, hogy a magánfogadalom jogi szabályozása a következő Egyházi Törvénykönyvben hogy kerül szabályozásra, most még korai lenne véleményt alkotni, de egyrészt a gyakorlat, másrészt teológiai tartalma miatt nem tartom valószínűnek, hogy a szerzetesi élethez közelítene a magánút.

Minden kedves magánfogadalmon gondolkodó és a magánfogadalmát megélő testvéremnek sok kegyelmet kívánok, hogy egyre inkább Istennek tetsző életet élhessen abban a formában, ahogy ezt lelkiismerete szerint életében megvalósíthatónak érzi a jelen szabályozás és gyakorlat keretein belül.