Szent Bernát kérdésére, hogy melyik volt a
legfájdalmasabb sebe, Krisztus mondta: „Volt a vállamon egy három ujjnyi
mély sebem, melyet a keresztem okozott. Ez sokkal kínosabb volt, mint a többi
szenvedésem. Erre az emberek keveset gondolnak. Ez majdnem teljesen ismeretlen.
Azért tiszteld ezt a sebet, s bármit kérsz e sebre való hivatkozással, megadom
neked. Mindazok, akik tisztelni fogják vállsebemet, kegyelmet, irgalmasságot
nyernek.”
A vállseb tiszteletére végzett imádságok végzését III. Jenő
pápa (1145–53) hagyta jóvá, 3000 évi búcsút engedélyezve. Szentképekre s
imádságos könyvekre szívesen rányomták ezeket az ijmákat. Bálint Sándor a vállseb tiszteletét Dél-német eredetű, barokk
jámborságnak mondja.
A csíksomlyói Salvator-kápolna mögött áll a
Szenvedő Jézus kis kápolnája, egy vállsebet viselő barokk Krisztus-szoborral.
Imádság: „Ó legkegyelmesebb Uram, Isten szelíd báránya, én
szegény és bűnös ember köszöntöm és tisztelem ama legszentebb sebet, melyet
válladon éreztél, mikor nehéz keresztedet hordoztad, mely miatt áldott szent
testeden különösen nagy fájdalmat és kínt szenvedtél. Imádlak Téged, fájdalmas
Jézus, dícsérlek s tisztellek, áldlak szívem mélyéből, s hálát adok válladnak
mélységesen fájdalmas sebéért, alázattal kérve, hogy mély szent sebedben
kiállott szenvedéseidért és szent sebedben türelmesen hordozott nehéz
keresztedért nekem szegény bűnösnek irgalmazz, bűneimet megbocsásd, s
keresztutadon, véres lábnyomaidon engem az örök boldogságra vezérelj. Amen.”
Forrás: Katolikus Lexikon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése