A mai
vasárnapi olvasmány és evangélium:
„Abban az esztendőben, amikor meghalt Uzija király, láttam az
Urat, amint magas és kiemelkedő trónuson ült, és ruhájának uszálya betöltötte a
templomot. Szeráfok álltak mellette; hat-hat szárnya volt mindegyiknek:
kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, és kettővel repültek. Az
egyik így kiáltott a másiknak: ,,Szent, szent, szent a Seregek Ura, betölti az
egész földet dicsősége!' Megrendültek a küszöbök alapjai a kiáltó hangjától, és
a ház betelt füsttel. Ekkor így szóltam: ,,Jaj nekem, végem van! Mert
tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom, mégis a
Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!' Erre odarepült hozzám az egyik szeráf;
kezében parázs volt, melyet csípővassal vett el az oltárról. Hozzáérintette a
számhoz, és így szólt: ,,Íme, ez megérintette ajkadat, és eltűnt a bűnöd,
vétked bocsánatot nyert.' Majd hallottam az Úr hangját, amint mondotta: ,,Kit
küldjek el? Ki megy el nekünk?' Ekkor azt mondtam: ,,Íme, itt vagyok, engem
küldj!” Iz 6,1-8
„Történt pedig, hogy a tömeg áradt hozzá Isten igéjét
hallgatni, míg ő a Genezáret tava mellett állt. Látott a tó szélén két hajót
állni; a halászok kiszálltak, és mosták a hálóikat. Akkor beszállt az egyik
hajóba, amely Simoné volt, és megkérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a
parttól. Ott leült, és a hajóból tanította a tömeget. Amikor befejezte
beszédét, ezt mondta Simonnak: ,,Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat
halat fogni!' Simon ezt felelte neki: ,,Mester! Egész éjszaka fáradoztunk, és
semmit sem fogtunk. A te szavadra azonban kivetem a hálót.' És miután ezt
megtette, a halaknak oly bő sokaságát fogták ki, hogy szakadozott a hálójuk.
Intettek tehát a társaiknak a másik hajóban, hogy jöjjenek a segítségükre. Azok
odamentek és megtöltötték mind a két hajót, úgyhogy csaknem elmerültek. Ennek
láttára Simon Péter Jézus lábaihoz borult és így szólt: ,,Menj el tőlem, mert
bűnös ember vagyok, Uram!' Mert a nagy halfogás miatt, amelyben részük volt,
félelem fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak, hasonlóképpen Jakabot és
Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. Jézus pedig így szólt
Simonhoz: ,,Ne félj! Ezentúl már emberek halásza leszel.' Erre kivonták a
hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték őt.” Lk
5,1-11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése