Szent Szív, a frigy szekrénye vagy,
de már nem kínzó szolgaság,
hanem kegyelmek, irgalom,
s jóság törvényét őrized.
Szent Szív, mely új s szeplőtelen
szövetségnek szentélye vagy,
templom, szentebb a réginél,
kárpit, jobb, mint a meghasadt:
Lándzsával megsebzett a kéz,
ó, láthatatlan Irgalom!
A szeretet volt késztetőd,
hogy tisztelhessük sebeid.
Vérző seb és titokzatos:
kettős tanú e drága jel,
a főpap Krisztus itt magát
kétféleképp áldozza fel.
Ki ne szeretné őt viszont,
megváltva bűntől, boldogan?
A szent Szívben ki nem kíván
örök hazát választani?
Dicsőség néked, Jézusunk,
szívedből kél a kegyelem!
Atyádat és a Lelket is
áldjuk most és mindenkoron. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése