Élményekkel
gazdagodva tértek vissza Magyarországra április elsején a két hónapig
Hargitafürdőn tartózkodó pálos szerzetesek. Amint arról korábbi tudósításunkban
is beszámoltunk, Bátor Botond pálos tartományfőnök és Balla Barnabás szerzetes
Darvas Kozma József esperes-plébános meghívására azzal a céllal érkezett
Csíkszeredába, hogy felmérje a rend székelyföldi visszatelepedésének
lehetőségét. A vendégek a hargitafürdői plébánián laktak, hetente miséztek a
csíkszeredai Millenniumi templomban, lelki gyakorlatokat vezettek, és részt
vettek a székely közösségek ünnepein is. Hazaindulásuk előtt székelyföldi
élményeikről kérdeztük Bátor
Botond pálos
tartományfőnököt.
Nagyon sokfele
jártunk, de hogyha a választ hargitafürdői tartózkodásunkra hegyezem ki, akkor
elmondhatom: nagyon nagy élmény volt itt lennünk! Az itteni emberekkel együtt
egy kisebb közösséget tapasztaltunk meg. Jó volt az elfogadásuk, a szeretetük.
És nyilván maga a hely rendkívül sokat jelentett a maga szépségével. Fönt a
Hargita magasában, „Ábel rengetegében” nagyon jó volt!
Visszajönnek?
Mindenképpen. Egy
évig biztos, hogy havonta jövünk. Különböző feladataink is lesznek, amikkel
hirtelenjében megbíztak az itteniek, a szervezők. Április elég zsúfolt nekünk
már odahaza, de jövünk majd májusban is, júniusban és augusztusban is. Ezek a
hónapok már előre be vannak táblázva, a többit majd meglátjuk. Meghívtak
például papi rekollekciókra, amelyeket időközönként a papság számára az
esperesi kerületeken belül szoktak szervezni. Az egyik ilyen körutunk Marosvásárhely,
Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely érintésével lesz, a másik Sepsiszentgyörgyről
indul, és Gyulafehérvárt, Kolozsvárt érinti. Júniusban többek között Vargyasra
mennénk. Valamikor ott pálos kolostor volt, ma annak romjai, egy kis kápolna Keresztelő
Szent János tiszteletére, és épp június elejére tudtuk tenni ott az ünnepet.
Berszán Lajos pedig a gyimesfelsőloki iskola kicsengetésére hívott meg misézni.
Tervbe vették, hogy közelebbről vissza is telepednek a pálosok
Székelyföldre?
Erre azért nem
akarok felelősség teljes választ adni, mert ennek nagyon sok összetevője van.
Arról, hogy most mi van a szívemben, inkább nem beszélek. Maradjunk a
diplomatikus, józan ész diktálta válasznál. Nyilván az is fontos, hogy ez alatt
az egy év alatt mennyire fognak itt megismerni bennünket. Lesz-e valakiben
vonzódás a pálos rend iránt? Merik-e vállalni ezt az életet? Tehát új hivatások
jelentkezése is sokat jelent a visszatelepülés döntésében. Az is számít, hogy
az itteni tapasztalatokat otthon átadva a többiek hogyan viszonyulnak, mit
gondolnak. A rend legfőbb vezetése különben támogatja az ittlétünket is, akár a
letelepedésünket is támogatná. De nyilván a döntést azért ránk bízzák.
Nehéz pálos szerzetesnek lenni a mai világban?
Az élet akkor
szép, ha szeretjük. Akármilyen élethelyzetben. Inkább azt mondanám, hogy nagyon
szép és jó pálosnak lenni. És ha szép dolgokat alkotunk, az nyilván nehéz is.
Csak gondoljon bele, hogyha festek egy képet, az mennyi fáradsággal jár. Egy
pillanat alatt össze lehet törni, egy késsel szét tudom vágni egy perc alatt.
De hogy megfessem, ahhoz idő kell. És küzdelem önmagammal, sok mindennel. De
olyan jó látni, amikor elkészül, akkor az ember örül. Minden szép dolgot egyben
nehéz is elérni.
Csúcs Mária,
Vasárnap
Forrás: Gyulafehérvári Római
Katolikus Érsekség
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése