2013. május 12., vasárnap

Elmélkedés a megszentelt hivatásról Urunk mennybemenetelének ünnepén


„Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.” Mk 16, 19-20

„Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét kitárva megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük, és fölemelkedett az égbe. Leborulva imádták, aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Mindig a templomban voltak, és dicsőítették az Istent.” Lk 24,50-53

„Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.” Ap Csel 1,9-11

Jézus feltámadása után megjelent néhány alkalommal az apostoloknak, hogy megerősítse hitüket, majd a szemük láttára a mennybe ment. Ez az élmény nagy erőt adott nekik az evangelizációs munkájukban. Ezt az Istentől kapott erőt a Szentlélek fogja teljessé tenni, amely majd Pünkösdkor érkezik el.

Ez az esemény minden megszentelt életúton járónak is nagy erőt kell, hogy adjon szolgálatukban: Jézus már az Atyánál van és előkészíti számunkra a helyet, hogy vele legyünk életünk befejeztével egy örökkévalóságig.

Nekünk nem adatott meg, hogy személyesen Jézus mellett éljünk több évig, mint az apostoloknak és vele legyünk megdicsőülésekor. Vele lehetünk azonban minden szentmisében és a szentségek vételekor, valamint szentségimádásaink során. Ő nem hagyott árván bennünket, ahogy a zsoltáros is mondja, hanem az Eucharisztiában nekünk adta önmagát.

Megvan a lehetőségünk tehát, hogy az Ő örömében éljünk, szolgáljunk másokat és reménykedjünk az örök üdvösség elnyerésében küldetésünk beteljesedéseként. Ezt az örömöt kell, hogy sugározzuk a ránk bízott lelkek felé is, hogy életünket látva ők is megerősödhessenek és eljussanak az Istennel való egységre, egyre közelebb kerülhessenek Őhozzá.

Az Úr megdicsőülésének örömét és erejét kérem minden kedves olvasó számára és a megszentelt életúton járóknak a szolgálatukhoz sok erőt és lelkesedést azzal a tudattal, hogy ha Jézus feltámadt és felment a mennybe, a megígért üdvösség alapján mi követhetjük Őt és mindenkor Vele lehetünk. Amen.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése