Az isteni meghívás

I. Több mint hárommillió

Gondoltad volna, hogy 2000-ben a világon 109.200 fiatalember készül arra - hittudományi egyetemeken és főiskolákon -, hogy papként adja Istennek életét? S azt gondoltad volna, hogy a világon 4.400 püspök, 404.600 pap, 58.000 nem pap szerzetes, és 815.000 apáca él? Ez mintegy másfélmillió ember, akik valami különös hívást követve Jézus nyomába léptek. De nemcsak ők kaptak hívást. Hiszen mellettük ott vannak a felszentelt “állandó diakónusok” (számuk ma 25.300); ott van a “világi intézmények” 30.700 önmagát fogadalommal Istennel elkötelezett tagja, ott van a 2.300.000 világi katekéta, akik részben főhivatásban hitoktatnak; ott van 56.400 világi misszionárius, stb. Ők mind azt érezték, hogy Isten meghívta őket, hogy “teljesebben” adják át Neki és az evangélium szolgálatának életüket.
Mi ez az isteni meghívás, amelyet az Egyházban százezrek és milliók követnek? Hogyan hív meg valakit Isten? És hogyan bizonyosodhat meg afelől, hogy Isten valóban hívja őt? - Ezekre a kérdésekre keressük a választ leckénkben.

II. “Én emberhalászokká teszlek titeket” (Mk 1,17)

A Szentírás arról beszél, hogy az Úr minden keresztényt nagy feladatra hívott. Tágabb értelemben ezt is hivatásnak, keresztény hivatásnak nevezzük. (Vö. 45. rész). A Szentírás lapjain mégis szemünkbe tűnnek egyesek, akik külön isteni meghívásban is részesültek. Szorosabb értelemben akkor beszélünk hivatásról, ha valaki ilyen sajátos meghívást kapott. A következő leckében általában ilyen értelemben használjuk e kifejezést. - Ismerkedjünk meg néhány fontosabb szentírási meghívással, hogy ezáltal megsejtsük a sajátos hivatások titkát és azok mondanivalóját a magunk számára.

1. Jézusi meghívások

a) A szemükbe néz

“Jézus a Galileai-tó partján járt. Látta, hogy Simon és testvére András, akik halászok voltak, épp hálót vetnek a vízbe. Megszólította őket. Gyertek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket. - Ők mindjárt otthagyták a hálót, és csatlakoztak hozzá. Kissé tovább haladva megpillantotta Jakabot és Jánost, amint hálóikat foltozgatták bárkájukban. Mindjárt hívta őket is. Azok otthagyták a bárkában atyjukat a halászlegényekkel és nyomába szegődtek” (Mk 1,16-20).

A meghívás gyakran csak egy titkos érintés. Jézus a szemükbe néz... S azok otthagynak mindent és követik. Még nem tudják mi vár rájuk. De belülről valami oly erővel ragadja meg őket, hogy képesek mindent elhagyni Jézusért.

b) Mindenféle embert hív

“Jézus folytatva útját látta, hogy egy Máté nevű ember ül a vámnál. Kövess engem - szólította meg. Az fölkelt és követte”. (Mt 9,9)
Azután meghívta a magdalai Máriát (Magdolnát), akiből “hét ördögöt űzött ki” (vagyis nagyon bűnös volt). Ő is követőjévé lett”. (Lk 8,2)

Jézus olyanokat is hív, akik erre alkalmatlannak tűnnek. Akik nem szentek, sőt közmegvetés tárgyai. Érthető ellenségeinek szemrehányása: ez vámosokkal és bűnösökkel eszik és barátkozik. - De Jézusnak szüksége van rájuk, - akik megjárták a bűn mélyeit.
Ők nem fogják azt gondolni, hogy Isten tökéletességük miatt hívta meg őket. Ők meg fogják érteni bűnös embertársaikat.

c) Teljes odaadást kíván

Egy gazdag ifjú megkérdezte Tőle: Mit kell tennem, hogy követhesselek? - “Add el, amid van, árát oszd szét a szegényeknek. Aztán jöjj és kövess engem”. (Lk 18,22).
“Útközben valaki így szólt hozzá: Követlek Téged, bárhová mégy.” Jézus azonban figyelmeztette: “A rókának odúja van, az ég madarának fészke. De az Emberfiának nincs hová lehajtania fejét” (Lk 9,57-58).

Az Egyház, illetve a keresztény közösség azt akarja, hogy azoknak, akik sajátos hivatással Jézus szolgálatába állnak, legyen lakásuk, legyen hová lehajtaniuk fejüket. De a hivatás nem ez. A hivatás azt jelenti: Jézus betölti életévemet; Érte kész vagyok mindenről lemondani. - Akinek hivatása van, az nem valamiféle emberi biztonság felé indul el, hanem Isten felé, akiben mindennél jobban bízik. Az ilyen ember elsősorban nem egy foglalkozást választ, hanem Istent.

Egy másikat Jézus szólított fel: “Kövess engem!” - “Uram - felelte az -, hadd temessem el előbb atyámat.” (Vagyis várni akart, amíg szülei megöregszenek, majd meghalnak, s utána kész Jézus nyomába lépni.) - “Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat - válaszolta neki - te pedig menj és hirdesd Isten országát” (Lk 9,59-60).
Jézus nem akarja megsemmisíteni a szülői tiszteletet vagy a rokoni kötelékeket. A gyermek felelős szüleiért (vö. Mk 7,9-13). De kijelenti, hogy a hivatás teljes odaadást kíván. Amint a házasságért az ember elhagyja atyját és anyját, hogy új családot alapíthasson, úgy a hivatásért is. Azonban Jézus azt is megígéri, hogy ez százannyit fog kapni már itt a földön - otthont, testvért, szülőt - és az örök életet (Mk 10,30). S aki Jézust követi, az valóban látni fogja, hogy százannyit kap, mint amennyit elhagyott.
A szülők sokszor tiltakoznak gyermekük hivatása ellen. Nem tudják, hogy rájuk is vonatkozik: “Aki elhagyja érettem gyermekét... százannyit kap” (Mk 10,30). - A gyermeknek viszont ilyenkor jobban kell engedelmeskednie Istennek, mint az embereknek.

2. Válasz a meghívásra

a) “Mindenüket otthagyták és követték Őt” - olvassuk többször a Szentírásban. (Vö. Mt 5,20.22- 9,9). Vannak, akiket azonnal elbűvöl Jézus tekintete, Isten szeretete - és rögtön igent mondanak.

b) Van, aki megijed
“Uram, én nem vagyok a szó embere... A szám akadozó, a nyelvem lassú, - kereste Mózes a kibúvót a hívás alól. De az Úr azt válaszolta: “Ki adott szájat az embernek, ki teszi némává vagy süketté... Nemde én, az Úr? Menj csak, majd segítelek a beszédben, s azt fogod hirdetni, amit mondanod kell.” - Ő azonban tovább ellenkezett: “Bocsáss meg Uram, de küldj, akit akarsz”, csak ne engem (Kiv 4,10-13).
Hasonló félelem szállta meg Jeremiást és más prófétákat, amikor hallották a hívást (vö. Jónás könyve). De az Úr erőt öntött beléjük: “Ne félj - én veled vagyok és megoltalmazlak” (Jer 1,5-10).

Az Istennel való találkozás, a hívás sokakban először félelmet vált ki (vö. Lk 5,9). Megijeszti őket a küldetés nagysága, az odaadás teljessége. Ilyenkor kérni kell a Szentlelket, adjon fényt és erőt. - És jó kérni a lelkivezető tanácsát.

c) Van, aki visszautasítja
A gazdag ifjú nem követte a hívást. Pedig - ahogyan a Szentírás mondja - “Jézus ránézett és megszerette őt” (Mk 10,21).
- Ez a szeretet a hívás lényeges eleme. A hívottnak észre kell vennie, hogy Jézus megszerette és kiválasztotta Őt. És válaszolnia kell a hívásra. (Hogy történhetett egy olyan buzgó, vallásos emberrel, mint amilyen ő volt? Hogy nem engedett a hívásnak? (Ha ma élne, legalábbis heti áldozó volna, aki természetesen naponta imádkozik...) - Vagyona annyira betöltötte lelkét, hogy Istenért sem tudta otthagyni. Nem vette észre, hogy Isten valami sokkal nagyobbra hívja.

Jézus sokakat hív. Hangját az hallja meg, akinek szíve szabad... Aki viszont nemet mond, az nem találja meg boldogságát. Valami nem hagyja nyugton, hiszen nem teljesíti Isten tervét - élete legnagyobb lehetőségét... Az ifjú “elszomorodott, és leverten távozott” - mondja az Írás. (Mk 10,22)

3. A hivatás ápolása

a) Mit érez, akinek hivatása van? - azt, hogy Jézus ránézett és megszerette őt. Megérintette a lelkét, és valami többre - teljesebb követésére - hívja. (A hivatásnak általában nincsenek rendkívüli érzékelhető jelei. Inkább a Szentlélek érintésének belső megtapasztalása ez.)

b) Mit kell tennie annak, aki úgy érzi, hogy az Úr hívja? - A hivatást ápolni kell. - 1. Aki a Lélek csendes hívását hallja, annak minél gyakrabban kérnie kell az Ő világosságát és erejét, hogy tudjon Isten akarata szerint dönteni; hogy Isten terve megvalósulhasson benne. - 2. Annak teljes szívvel tennie kell Isten akaratát; azaz szeretni Istent és embertársát. Mert aki így tesz, annak Isten kinyilatkoztatja magát, megmutatja az utat. (Jn 14,21). - 3. A hivatás érzéseiről eleinte Istenen és a lelkiatyán kívül senkivel sem kell beszélnie. Hiszen hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy tisztázódjék, vajon valóban mire hív valakit az Úr. A lelkivezető azonban nagy segítséget nyújthat a kérdésben.

c) Mi dönti el, hogy valakinek van-e hivatása? - Hivatása annak van, 1. akit Jézus, a Szentlélek meghív (vö. Jn 15,16; Zsid 5,4), - 2. aki válaszol a hívásra: azaz aki Jézust választja ideáljának és Vele együtt embertársaiért akar élni, - 3. aki testileg-egészségileg és lelkileg-szellemileg (emberi adottságaiban) alkalmas arra, hogy egy hivatást betöltsön, - 4. akit az egyházmegye vezetője, a püspök (illetve a megfelelő egyházi elöljáró) a hivatásra alkalmasnak ítél.

4. A hivatás válságai

A hivatás mellett folyton újra döntenie kell. Még az apostolok első döntése sem volt tökéletes és végleges. A lelkes elindulás után új és új formában jelentkeztek gyengeségeik és a kísértések. De sötétségek, sőt tagadások után (Mk 14,71; Jn 20,2,5) végül újra és újra ki tudták mondani, hogy követlek Téged (Jn 21,15; 20,28). Így érett be hivatásuk, szeretetük.

III. “Kérjétek az aratás urát” (Lk 10,2)

Tudod-e, hogy világszerte nagy a hiány papi hivatásokban? Pl. Magyarországon 2000-ben több mint ezer községben nem volt pap, s ha így haladunk, ez a szám erősen fog növekedni. És az Egyháznak szüksége van a világban élő elkötelezett keresztényekre is, akik Jézusnak, az Egyház szolgálatának szentelik életüket. (A világi hivatásokról a következő leckében szólunk.)

Jézus megtehetné, hogy egy csapásra számos hivatást támaszt. De Reá jellemzően e téren sem akar a mi közreműködésünk nélkül cselekedni. Be akar kapcsolni minket az emberiség üdvözítésébe. Felhív, hogy imádkozzunk a hivatásokért; hogy az emberek meghallják és igennel válaszoljanak Isten hívására. “Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába”. (Lk 10,2) Mi tehát a teendőd?

a) Élj úgy, hogy teljesedhessék benned Isten terve! Élj másokért, hogy Jézus kinyilatkoztathassa magát neked! Kérdezd meg imádban Jézust, vajon téged nem hív-e valamilyen teljesebb odaadást kívánó életpályára! - E héten ismét minden nap imádkozz azért, hogy tudd teljesíteni Isten rólad való tervét!
b) Imádkozz az egyházi hivatásokért - e héten minden nap! Kérd az aratás Urát, hogy küldjön szent világiakat, papokat, szerzeteseket, akik az evangélium hirdetésére vagy a mélyebb Krisztus-követésre szentelik életüket.

Tudod-e, hogy hazánkban is vannak plébániák és hittanos közösségek, amelyek minden héten egy napot az egyházi hivatásokért ajánlanak fel? E napon imádkoznak és önmegtagadásokat végeznek e szent célokért. Nem akarsz te is - és közösségetek - csatlakozni ehhez az imaszövetséghez?!

Összefoglalás

126. Mit kell tennie annak, aki úgy érzi, hogy az Úr hívja?
Aki úgy érzi, hogy az Úr hívja, annak 1. imádkoznia kell tisztánlátásáért és erőért, 2. és tennie kell Isten akaratát - szeretnie kell -, hogy Jézus kinyilatkoztathassa magát neki.

Válaszolj!

1. Mit ígér Jézus annak, aki Érte elhagyja mindenét?
2. Mit érez, akinek hivatása van?
3. Mi dönti el, hogy valakinek van-e hivatása?
4. Mit jelent, hogy a hivatás válságokon megy át?

Feladat

1. Imádban kérdezd meg Jézust, nem hív-e egy teljesebb odaadást kívánó életpályára! Imádkozz egyházi hivatásokért!
2. Olvasd el Babits M.: Jónás könyve c. versét, amely Jónás próféta meghívásának bibliai elbeszélését dolgozza fel.

Forrás: Dr. Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel