Életünkben sokszor döntés előtt
állunk. Vannak kisebb dolgok, amelyekről nap mint nap döntenünk kell, de vannak
olyan döntési helyzetek, amelyek egy életre meghatározzák lehetőségeinket. Ilyen
döntés lehet egy pálya kiválasztása, a továbbtanulás vagy szakma területe.
A legkomolyabb döntés azonban az életállapotra vonatkozó hivatással kapcsolatos.
Istennek mindenkivel terve van, és ezt szeretné mindenki megismerni. Ehhez sok és gyakran hosszú idejű imádságra van szükség. Isten mindenkivel meg akarja ismertetni szent tervét, de nekünk halló fülekkel felé kell irányítani figyelmünket és ezt az imádságban tehetjük meg leginkább. Persze vannak más források is, amelyekből táplálkozhatunk: egy igehely, egy lelki életben előrehaladottabb testvérünk szava, egy álom, egy belső hang, közösségi megkülönböztetés stb., de legkomolyabban a személyes Isten-kapcsolatunk segít át a mérleghinta egyik vagy másik oldalára. Jó, ha több forrás egybecsengő útmutatására hallgatva jutunk el a végső „döntéshez”.
A legkomolyabb döntés azonban az életállapotra vonatkozó hivatással kapcsolatos.
Istennek mindenkivel terve van, és ezt szeretné mindenki megismerni. Ehhez sok és gyakran hosszú idejű imádságra van szükség. Isten mindenkivel meg akarja ismertetni szent tervét, de nekünk halló fülekkel felé kell irányítani figyelmünket és ezt az imádságban tehetjük meg leginkább. Persze vannak más források is, amelyekből táplálkozhatunk: egy igehely, egy lelki életben előrehaladottabb testvérünk szava, egy álom, egy belső hang, közösségi megkülönböztetés stb., de legkomolyabban a személyes Isten-kapcsolatunk segít át a mérleghinta egyik vagy másik oldalára. Jó, ha több forrás egybecsengő útmutatására hallgatva jutunk el a végső „döntéshez”.
Isten néhányunknak követésének
szorosabb megélésére hív. Ha ezt a hívást, hivatást megérezzük, akkor erre a
viszont szeretetünkből fakadó válasz általában az "IGEN" szokott lenni. Az élethivatással
kapcsolatos döntés tehát nem a mi egyéni választásunk, hanem Isten az, Aki
eldönti, kit hív meg ilyen útra és ki járjon az életszentség útján
esetleg a házasság szentségében. Könnyű helyzetünk van, mert nem mi
döntjük el azt az életre szóló nagy elhatározásunkkal, különböző döntési
stratégiákkal, mi a hivatásunk, hanem viszonozzuk Isten meghívását azzal, hogy IGEN-t mondunk
szeretetére. A mi döntésünk „csak” az, hogy Isten Akarata mellett vagy ellen
döntünk, hogy átadjuk-e Neki életünket, vagy nem.
Ha már biztosak vagyunk abban, hogy
milyen útra szól élethivatásunk, előttünk áll a következő lépés, kivel éljük le az
életünket, vagy mely közösségben, ha közösségben kell megélnünk a
megszentelt hivatást. A második szint néha még nehezebb megkülönböztetés
eredménye, de az Úr gondoskodása mindenkinek segítségére siet, ha valóban
kitart mellette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése