Ezekiel
küldetése
„Így szólt hozzám: "Emberfia, állj
lábadra, hadd beszéljek veled." És miután hozzám szólt, lélek jött
belém és lábra állított; és hallottam, amint hozzám beszélt és mondta:
"Emberfia, elküldelek téged Izrael fiaihoz, a pártütő nemzethez, amely
eltávozott tőlem; ők és atyáik mind a mai napig megszegték
szövetségemet. Kemény arcúak és megátalkodott szívűek fiaik is, akikhez
küldelek; mondjad tehát nekik: Így szól az Úr Isten! Hátha még ők is
meghallják, és elhagyják bűneiket! Mert ellenszegülő ház ez, de tudják meg,
hogy próféta van közöttük! Tehát te, emberfia, ne félj tőlük és ne ijedj
meg beszédeiktől se, ha hitetlenek és lázongók is veled szemben, és ha
skorpiókkal kell is együtt laknod. Szavaiktól ne félj, és arcuktól ne remegj,
mert ellenszegülő ház ez. Mondd tehát nekik igéimet; hátha meghallják és
elhagyják bűneiket, mert haragra ingerelnek engem! Te pedig, emberfia,
hallgass mindarra, amit én majd neked mondok, és ne légy ellenszegülő, mint az
az ellenszegülő ház; nyisd fel szádat és edd meg azt, amit én neked
adok." Erre azt láttam, hogy íme, egy kéz nyúlt felém: benne
könyvtekercs volt. Kiterítette előttem, és az kívül is, belül is tele volt
írva, s ami bele volt írva, az siralom, gyászének és jajszó volt.
Ekkor azt mondta nekem: "Emberfia,
ami előtted van, edd meg; edd meg ezt a tekercset és menj, beszélj Izrael
fiaihoz." Erre felnyitottam számat, s ő megetette velem
azt a tekercset és így szólt hozzám: "Emberfia, a
gyomrod vegye be, és belső részeid teljenek meg ezzel a tekerccsel, amelyet én
neked adok." Erre megettem azt, és olyan édes lett a számban, mint a
méz." Azt mondta nekem: "Emberfia, menj Izrael
házához és intézd hozzájuk az én igéimet. Mert nem
érthetetlen beszédű és ismeretlen nyelvű néphez szól a te küldetésed, hanem
Izrael házához, és nem számos, érthetetlen beszédű és
ismeretlen nyelvű néphez, amelyeknek nyelvét nem tudod megérteni - ha azokhoz
küldenélek, ők hallgatnának rád! -Izrael háza azonban nem akar
rád hallgatni, mert nem akar rám hallgatni; Izrael egész házának ugyanis kemény
a homloka és megátalkodott a szíve. Íme, arcodat keményebbé
teszem az ő arcuknál, és homlokodat keményebbé az ő homlokuknál. Gyémánthoz és kovához teszem hasonlóvá arcodat; ne félj tőlük és ne
ijedj meg arcuktól, mert ellenszegülő ház ez!" Azt
mondta nekem: "Emberfia! Minden beszédemet, amelyet hozzád intézek, fogadd
szívedbe és hallgasd meg füleddel; aztán menj a
száműzöttekhez, néped fiaihoz, szólj hozzájuk és mondjad nekik: Így szól az Úr
Isten! Hátha meghallgatják és elhagyják bűneiket!" Erre
a lélek elragadott engem, és magam mögött nagy földindulás robaját hallottam,
amint Isten dicsősége felemelkedett a helyéről, és az
élőlények egymást verdeső szárnyainak csattogását, az élőlényeket kísérő
kerekek robogását, meg a nagy földindulás robaját. Engem is
felemelt a lélek és elragadott. Ekkor elmentem keserűséggel lelkem
felindulásában, de az Úr keze velem volt és megerősített engem. Erre elmentem a száműzöttekhez Tel-Abíbba, azokhoz, akik a Kebár
folyó mellett laktak; aztán leültem oda, ahol ők ültek, és hét napig maradtam
ott és szomorkodtam közöttük.
Ezekiel,
Izrael őre
Amikor pedig elmúlt a hét nap, az Úr ezt a
szózatot intézte hozzám: "Emberfia, őrállóul
rendeltelek Izrael házához; ha hallod a szót az én számból, hirdesd azt nekik
az én nevemben. Ha azt mondom a gonosznak: 'Halállal halsz
meg!' - és te nem hirdeted neki, és nem beszélsz, hogy megtérjen gonosz útjáról
és éljen, maga a gonosz a saját gonoszsága miatt hal ugyan meg, de a vérét a te
kezeden keresem. Ha azonban hirdeted a gonosznak, de ő nem
tér meg gonoszságából és gonosz útjáról, ő maga ugyan meghal istentelensége
miatt, te azonban megmentetted lelkedet. De ha az igaz is
eltér igazságosságától és istentelenséget cselekszik, akkor akadályt rakok elé
és ő meghal; azért, mivel te nem figyelmeztetted őt, meghal bűne miatt, és nem
lesz emlékezete igazságosságának, amelyet cselekedett, vérét azonban a te
kezeden keresem. Ha azonban te figyelmeztetted az igazat,
hogy ne vétkezzék az igaz, és ő nem vétkezik, valóban élni fog, mert
figyelmeztetted őt, s így megmentetted lelkedet."
Ezekiel
elhallgat
Akkor rajtam volt az Úr keze, és azt
mondta nekem: "Kelj fel, menj ki a mezőre, hogy ott beszéljek
veled." Felkeltem, kimentem a mezőre, és íme, ott állt
az Úr dicsősége, mint az a dicsőség, amelyet a Kebár folyó mellett láttam; és
arcra borultam. Erre belém jött a lélek és lábra állított;
beszélt nekem és így szólt hozzám: "Menj be és zárkózz be házad
belsejébe. Rád pedig, emberfia, íme, bilincseket raknak,
megkötöznek velük, és nem mégy ki közülük. A nyelvedet
szájpadlásodhoz tapasztom; néma leszel, s nem leszel olyan, mint a korholó
férfi, mert ellenszegülő ház ez! Amikor pedig szólok neked,
megnyitom szádat, és te ezt mondod nekik: Így szól az Úr Isten: Aki hallja,
hallja meg, és aki elhagyja, hagyja el bűnét, mert ellenszegülő ház ez!"
Ezekiel 2, 1-9; 3,1-27
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése