 |
| Advent első hete: a hitről. |
Az adventi koszorú négy gyertyája a hitet, a reményt, az örömet és a
szeretetet jelenti. Tudunk-e mi fény lenni mások életében? Advent első hetében
a hitünk felszításában kell előrelépnünk.
A hitet mindenkinek ingyen adja a
Mennyei atya. De előkészítem-e a terepet a Szentlélek érkezéséhez, hogy bő
termést hozzon a kegyelem lelkemben és ezzel mind magam, mind a környezetemben
élők „jól lakhassanak”?
Szentségimádásaim során Isten elé
viszem-e a rám bízottakat? Táplálom-e rendszeresen a szívemben feltörő kegyelem
forrását az Örök Forrásból? Igyekszem-e a forrásból vett vizet tisztán tartani
és megóvni a világ méreganyagaitól a megszokottság, az indulatok és a
békétlenségek világában?
Ne kedvetlenítsen el a magam
kicsinysége, mert Isten a mi kis gyertyalángunkkal akár az egész földet is
bevilágíthatja. Nála semmi sem lehetetlen, ahogy ezt a mára világméretűvé vált
Szeretetláng Mozgalom alapítójának Kindelmann Károlynénak az életében is tette:
az ő égő gyufaszála kicsiny fényével sok lélek előrejutását segíti Isten
Országa felé.
Kis Szent Teréz a kolostori rövid
életében eljuthatott imádságai és önmegtagadásai révén távoli missziókba. Így
lett ő a missziók védőszentje is. Biztosak lehetünk benne, hogy ahova mi nem
tudunk elérni, imánk oda is el tud jutni. Ehhez egyedül a mi hittel felajánlott
áldozatunk szükséges.
Várj és ne félj!
Várj és ne félj az Úr jön már,
Várj és ne félj az Úr jön már,
Várj és ne félj hű szívvel várj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése