Ordo. s. Brigittoe s. Salvatoris, alapította Szt. Brigitta svéd hercegasszony 1363. Wadstenában a linköpingi egyházmegyében Svédországban. A kolostornak 60 nőtagja volt; és teljesen elkülönített épületben 13 áldozópap, az apostolok és szt. Pál tiszteletére 4 diakonus szt. Ambrus,szt. Ágoston, nagy szt. Gergely és szt. Jeromos egyházatyák tiszteletére és 8 laikus testvér a rend anyagi dolgainak kezelésére. A rend az Üdvözitőről van elnevezve, mert szent B. tőle nyerte volna a fegyelmi szabályokra vonatkozó kijelentéseket. A rend szabályait 1370. erősítették meg, a szentszéktől a rajtuk eszközölt változtatások szt. Ágoston szabályai értelmében történtek. A rendbe nők 18 év előtt, férfiak 25 éves koruk előtt nem léphetnek; felvételüket három izben kell kérniök 3-3 hónapi időközökben; felvételük előtt a püspök, aki őre a rendnek, ujból határozott nyilatkozatot kíván szabad és rendíthetetlen elhatározásukra nézve. Az öltöny szine szürke és gombjai fából valók. A nők vászon koronát viselnek fejükön 5 piros cseppel; az áldozó papok mellük balfelén vörös keresztet, közepén fehér ostyát, a diakonusok fehér kört, belül lánggal, a laikus testvérek fehér keresztet 5 piros cseppel. Az apát nő, világi ügyekben még az áldozópapok felett is áll, de lelki dolgokban a szerzetesnek volt alárendelve; a kolostor udvarán nyilt sir, és a templomban felfedett koporsó figyelmeztették a rendtagokat feladatuk komolyságára. A rend főleg Svédország É.-i részén terjedt el, de voltak rendházai Francla-, Olasz-,Német-, Spanyol- és Angolországban is; dús javadalmaik miatt első sorban estek a reformációnak áldozatul, legtovább tartotta magát a wadstenai rendház, melyet Gusztáv Adolf atyja, Károly södermanland-i herceg kezdeményezésére beszüntették s most protestáns kisasszonyok nevelésére szolgál. E rend sok szt. életű nőn és férfiun kivül, Oekolampadiost is nevelte. A XVII. sz. elején Escobar Marina iparkodott, Du Pont atya segítségével, VIII. Orbán pápa helybenhagyásával a rendet feléleszteni. Valladolidban építették az első kolostort, bár vannak, kik ez érdemet francia Erzsébetnek, IV. Fülöp sp. király nejének tulajdonítják.
Forrás: Pallas Lexikon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése