2014. július 24., csütörtök

Árpád-házi Szent Kinga szűz és klarissza szerzetes

Kinga nővér

Megcsendült a kis harang az ószandeci zárda kapuján, s kinyílt, hogy befogadja királynéját és alapítóját. Ki azelőtt sorra járta a templomokat és zárdákat, a kórházakat s a szegények kunyhóit rendelkezve az Istentől reá bízott kincsek fölött, most mindentől megválva semmit sem vitt magával a múlt emlékei közül a zárda csendes falai közé, csak Krisztusnak mélyen szívébe vésett keresztjét. Tekintetével még egyszer visszanézett a világra, szíve annyi drága emlékének nagy sírjára, felemelte kezét, s a kereszt jelével megáldotta drága szülőföldjét, melyet nem fog többé viszontlátni soha; szíve ezen döntő pillanatban az öröm és a fájdalom hatása alatt hevesen dobogott, egy sóhaj lebbent el ajkáról s lelke hullámai elcsendesültek, boldog mosoly ömlött el arcán, belépett a zárda küszöbén és Kinga nővér meghalt a világnak.
Itt életének új korszaka kezdődik. Rálépett a tökéletesség útjára. Ő, ki már a világban is tökéletes életet élt, most óriás léptekkel haladt előre. Isten nem is azért hívta meg őt, hogy itt tanulja meg a szentséget, hanem hogy tanítsa azt. Neki már nem volt leküzdeni való hibája, az ő szívét már szenvedélyek nem ostromolták. Még kis leány korában megtanult felettük uralkodni, s a szenvedések viharai megedzették akaratát. Neki a szerzetes élet élvezet volt. Ő örömmel cserélte fel a királyi palotát a szűk cellácskával, selyem ruháit a klarissza csuhával, fejdíszét az apácák fekete fejkendőjével. Itt már senki sem zavarta őt imádságában, vezeklő önsanyargatását szabadon gyakorolhatta.
Kinek parancsára azelőtt egy egész ország hallgatott, az most legkisebb szerzetes nővérének is örömmel engedelmeskedik; kinek azelőtt egész sereg udvari ember állt szolgálatára, az most a legalacsonyabb zárdái szolgálatra is megalázza magát. Csak egy vágya maradt, hogy keresztrefeszített Jegyese iránti szeretetből önmagát keresztre feszítse. Isten teljesítette hő vágyát, s mint látni fogjuk, nem kímélte meg őt a szenvedésektől a zárdában sem.

Forrás: Puskásy Pál: Árpádházi Boldog Kinga



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése