A bölcsességre vezető út

„Fiam, tanulj ifjúságodtól fogva, és még ősz fejjel is gyarapodj a bölcsességben. Legyen rá gondod, mint a szántóvetőnek, akkor majd bőséges termést várhatsz tőle. Kevés gondod lesz a megmunkálásával, s rövid idő múltán ízleled gyümölcsét. A balgatag ember nyersnek érzi ízét, s nem tart ki mellette az, aki ostoba. Úgy érzi, súlyos kő nehezedik rá, és nem késlekedik lerázni magáról. A bölcsesség olyan, mint a neve mondja, érte nem sokan szoktak lelkesedni. Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked. A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az igájába. Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a terhét, a gyeplőit ne und meg sohasem. Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az útjain. Keresd csak, járj utána s biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod, ne engedd el többé. Végül megtalálod nála nyugalmadat, és csupa gyönyörré változik számodra. Erős támaszul szolgálnak majd bilincsei, nyakláncai pedig pompás öltözékül. Igájából aranypálca válik, gyeplőiből meg bíborszínű szalag. Magadra öltöd majd, mint pompás díszruhát, ékes koszorúként a fejedre teszed. Tanulhatsz, fiam, ha kedved van hozzá, és ha idefigyelsz, okosabb leszel. Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belőled, hogyha a füledet felém fordítod. Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el lábad házának küszöbét. Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen. Akkor megvigasztalja majd a szíved, s megadja neked a kívánt bölcsességet.” Sirák 6,18-37