2012. november 10., szombat

A bölcsesség Isten ajándéka


A bölcsesség második megszemélyesítése
 „Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: "Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam! Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre, és ti balgatagok, térjetek már észre! Figyeljetek ide! Amit hirdetek, az helyes, őszinte szóra nyílnak ajkaim. Mert az én számat az igazság mozgatja, ajkaim borzadnak minden álnokságtól. Számnak minden szava színtiszta igazság, nincsen benne semmi kitekert vagy hamis. Az értelmes embernek mind megfelel, aki szert tett a tudásra, az helyesli őket. Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál, Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság."

A királyi bölcsesség
 "Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság és enyém a lelkierő. [Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem. Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál. Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselők. Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött. Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság. Gyümölcseim jobbak, mint az arany s a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst. Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos. Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok és megtöltöm csűreiket."

A teremtő bölcsesség
 "Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. Amikor létrehozott, még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő víz. Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat, amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét sem. Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta; amikor kijelölte a tenger határát - és a vizek nem csaptak ki -, amikor megrajzolta a föld szilárd részét. Ott voltam mellette, mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között."

Utolsó hívás
 "Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet! Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit. Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését. De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik." Péld 8,1-36


1 megjegyzés:

  1. A képek választásának oka, hogy egy karizmatikus közösségi dicsőítéskor egy olyan képet kaptunk, hogy az életünk töréspontjait, mint vízaséseket állította elénk.A törések, nehézségek ellenére Isten akaratából gyönyörű vízesések fakadhatnak.

    VálaszTörlés