Szűz Mária a Kegyelmek Anyja

„Egészen különleges módon közreműködött az Üdvözítő munkájában”

Bartolomé Esteban Murillo:

Mária szeplőtelen fogantatása

A Boldogságos Szűz, aki öröktől fogva, az isteni Ige megtestesüléséhez kapcsoltan, eleve elrendelt Istenanya, a Gondviselés terve szerint az isteni Megváltónak édesanyja lett a földön, másokat messze felülmúló, nagylelkű társa és az Úr alázatos szolgálója. Méhébe fogadta Krisztust, világra hozta, táplálta, bemutatta az Atyának a templomban, és együtt szenvedett kereszten haldokló Fiával: így engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével egészen különleges módon közreműködött az Üdvözítő munkájában, hogy a lelkek természetfeletti élete helyreálljon. Emiatt anyánk ő a kegyelem rendjében.

Máriának ez az anyasága szüntelenül tart a kegyelem világában attól a beleegyezéstől kezdve, amelyet az angyali üdvözletkor a hite sugallt, és amelyben ó' a kereszt alatt vonakodás nélkül kitartott, egészen addig, amíg be nem teljesül örökre az összes választottak sorsa. Mert mennybevétele után sem szűnik meg betölteni üdvösséges feladatát; és szüntelen közbenjárásával ki eszközöli nekünk az örök üdvösség kegyelmeit.

Anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről, akik még zarándokúton vannak, sok veszedelemben és bajban, amíg el nem érkeznek a boldog hazába. Azért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek. Természetesen ezeket úgy kell érteni, hogy semmit se vonjanak le Krisztusnak, az egyetlen közvetítőnek méltóságából és hatóerejéből, és ahhoz semmit se adjanak hozzá. Mert teremtményt sohasem lehet egy sorba helyezni a megtestesült Igével, a Megváltóval. Amint azonban Krisztus papságában másképpen részesednek a felszentelt szolgák, mint a hívó' nép, és amint az Isten egyetlen jósága a valóságban különféleképpen árad szét a teremt­ményekben, úgy a Megváltó egyedülálló közvetítői tevékenysége sem rekeszti ki, hanem éppen serkenti a teremtményekben az egy forrásból eredő változatos együtt munkálkodást. Szűz Mária betölt ilyen alárendelt feladatot: ezt az Egyház meggyőződéssel vallja, ennek gyümölcsét szüntelenül élvezi, és a hívők lelkére köti, hogy ennek az anyai oltalomnak támogatását felhasználva bensősége­sebben ragaszkodjanak a Közvetítőhöz és Üdvözítőhöz.

Forrás: II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű, az Egyházról szóló dogmatikai konstitúciójából

Itt olvasható Dr. Tamás Roland atya „A Lumen gentium mariológiája” című írása a Vigilia katolikus folyóiratban: http://www.vigilia.hu/regihonlap/2006/7/tamas.htm