Tegnap egy lelki napon meghívott
vendég volt Antónia nővér, aki az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációjának
közösségéhez tartozik. Ők ferences szellemiségben betegápolással, tanítással és
egyházi szolgálattal foglalkoznak. Tanúságot tett a hivatásáról és közben
nagyon eredeti képekkel illusztrálta a mondanivalóját.
Az egyik ilyen kép volt, hogy az
életünket és a hivatáskeresésünket egy kirakójátékhoz hasonlította. Mindenkiről
van egy képe Istennek, amely lassan kibontakozik életünk során, amelyet
megpróbálunk kirakni, mint egy puzzle-t fokozatosan, ahogy telnek éveink.
Eleinte egy egyszerűbb változatot kapunk, ahogy a gyermekek számára készült
kirakó a számukra még nagyobb darabokból áll.
Később egyre bonyolultabb
kirakókat kapunk. Egyre magasabb szinten van átadva számunkra életünk és
hivatásunk kirakója. Ezt mindig az adott élethelyzetben próbáljuk kirakni,
próbáljuk felfedezni, megélni azt, amelyet elképzelt számunkra a Mennyei Atya.
Példának hozta fel Kis Szent
Teréz életét, aki gyermekkorában mindent magának akart, nem akarta megosztani a
játékait testvéreivel. Idősebb korában ez a természet megmaradt, de ekkor már
mindent a kegyelmi élet szerint szeretett volna: mindent akart, sok szenvedést,
misszionárius akart lenni - egy új szinten valósult meg kívánsága.
Ehhez a feladathoz adjon sok
kegyelmet az Úr minden hivatását keresőnek, hogy meg tudjon valósulni életében
az, amelyet a Mennyei Atya megálmodott róla, kirajzolódjon az a kép, amely a
puzzle teljes képe. Így váljon mindenki olyan boldoggá már itt a földön, amely
lehetséges azok számára, akik az Úr útján járnak. Mindez az Isten akarata
szerinti élet ajándéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése