Magánfogadalom és közösség

A korábbiakban már megemlítettük, hogy lehet közösségben és közösségen kívül is magánfogadalmat tenni. Ezzel kapcsolatban szeretnék kiegészítést tenni, hogy lássuk, milyen lehetőségek vannak, és hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy nincsenek teljesen magukra utalva azok, akik magánfogadalmat tesznek egyéni úton.

Nézzük, milyen típusai vannak a magánfogadalomnak a közösség viszonylatában.

I. Magánfogadalom a közösség karizmájának megfelelően

Vannak olyan közösségek, amelyek megszentelt élet intézményei, de a tagok magánfogadalommal köteleződnek el a közösség karizmája szerint. Ők magánfogadalmat tesznek ugyan, de hasonlóan a monasztikus hagyományhoz, együtt élnek közösségben.

Magánfogadalommal közösségben és együtt élő közösség például az Egyházközségi Nővérek Társasága. A Nyolc Boldogság Katolikus Karizmatikus Közösségben a laikus ág egyedülálló tagjainak lehetősége van tisztasági magánfogadalommal elköteleződni és a közösség karizmája szerint élve ahhoz csatlakozni.

Létezik világi intézmény is, ahol nem élnek együtt a tagok, de szintén a közösség karizmája szerint magánfogadalmat tesznek. Ilyen világi intézmény például a Vinculum Caritatis Közösség. Itt a világban egyénileg élnek, de hivatalosan egy közösséghez tartoznak így végzik szolgálatukat a világban és találkoznak rendszeresen.

Van olyan megszentelt élet intézménye, ahol a két lehetőség ötvöződik, ugyanis vannak olyan tagok, akik közösségben tesznek magánfogadalmat és közösségben is élnek, de léteznek olyan tagok, akik közösség szerinti magánfogadalmukkal a világban élnek. Ilyen közösség az Unum Sanctissimae Trinitatis Társaság. A társulat felépítése: a testvérek: evangéliumi tanácsok szerint, magánfogadalommal közösségben élők; a társtagok: evangéliumi tanácsok szerint, magánfogadalommal, világban élők.

II. Közösségen kívüli egyéni út

Ez az a lehetőség, amely talán a legnehezebb bizonyos szempontból, mert egyedül él az ember, bizonyos szempontból a legegyszerűbb, mert nincs közösségi elkötelezettség. Egy korábbi írásban megemlítettem, hogy hasonlítható a remeteséghez, mert gyakorlatilag „csak” az Egyház mint közösségben él az illető és nincs kapcsolata hivatalosan egy közösséggel sem. Annyi a különbség, hogy térben és emberi kapcsolatokban nincs annyira elhatárolódva az ember úgy, mint a konszekrált egyházmegyés remeteség esetében.

Ezen az úton véleményem szerint az járhat, aki munkája mellett vagy betegsége következtében vagy más külső vagy belső ok miatt nem tud csatlakozni egy közösséghez sem, de van megszentelt életre meghívása.

Aki ilyen utat jár, valamilyen szinten valószínűleg kapcsolatba kerül egy vagy több szerzetesi vagy plébániatemplom közösségének életével, így mivel szentmisére jár az ember és az Isten Országáért szolgálatot is végez, teljesen függetlennek nem lehet lenni ma az Egyházban így ezt az utat nagyon kis eséllyel érzem gyakorinak. Inkább a kereszt jellegét erősíteném meg, ha valaki átmenetileg vagy állandó jelleggel ilyen életútra kapott lehetőséget illetve nem hivatalos közösségi elkötelezettség jellegét, amely már átvezet a 4. ponthoz.

III. Közösségen kívül letett fogadalom kiegészítve közösségi tagsággal

Ezen az úton belül több lehetőség van:

1. Magánfogadalom egyénileg és kapcsolódás a közösséghez tagként

Olyan közösségeknél, ahol a közösség karizmája szerint hármas vagy speciális fogadalom létezik és valaki nem tud hivatalosan elköteleződni saját lehetőségei hiányában, de mégis van egy bizonyos közösség amelyhez meghívása van ugyanakkor hivatása is van a megszentelt életre, ilyen esetben van arra lehetőség, hogy egyénileg a közösségtől függetlenül letegye a magánfogadalmát vagy csak tisztaságra vagy akár hármas fogadalmat is és így kapcsolódjon a közösséghez tagként. Ilyen megoldást főleg azoknál a közösségeknél tudok elképzelni ahol egyrészt ezt megengedik, hogy hivatalosan egyedülállóként Isten előtt pedig megszenteltként éljen valaki, mert ez nem „hivatalos” megszentelt út, mert nem megszentelt élet intézményének keretein belül történik a fogadalom, másrészt olyan akadályok merülnek fel megszentelt hivatással rendelkező és a közösségbe is meghívást érző személynél, amely egy látszólag megoldhatatlan ok pl. betegség, vagy nyelvi nehézségek a több éves külföldi képzés esetén. Jó példa erre az Emmánuel Közösség, ahol szintén több életállapot együtt él, mint a Nyolc Boldogság Közösségben, de a megszentelt úton járóknak csak lehetőség az együttélés, alapvetően világban élnek a közösség tagjai, mint pápa által jóváhagyott apostoli élet társasága. Ennél a közösségnél például nem „hivatalos” megszentelt úton járhat egy magánfogadalmas a közösségben hivatalosan elköteleződött nővérek testvérek mellett, lényegét tekintve hozzájuk hasonló életmódban.

2. Harmadrendi elkötelezettség tisztasági magánfogadalommal

Akinek valamely hagyományos közösséghez szól a hivatása, oda, ahol harmadrend is létezik, mint például a ferencesek, domonkosok, bencések, vagy kármeliták, elképzelhető olyan életút is, ahol magánúton tesz egy személy tisztasági vagy akár hármas magánfogadalmat és utána harmadrendiként részesül a közösség kegyelmeiből. Az egyháztörténelemben nem egy szent élt ilyen életet, ahol a monasztikus közösségi elkötelezettség nem valósult meg, mégis volt egy meghívása a közösség karizmája szerint a léleknek megszenteltként.

3. Oblátusi elkötelezettség tisztasági magánfogadalommal

Olyan közösségben, ahol nincs reguláris oblációra lehetőség - amely a hivatalos megszentelt útnak egy speciális fajtája, bencéseknél például van ilyen - és a közösséghez szól megszenteltként valakinek a meghívása elképzelhetőnek tartok egy ilyen megoldást is. Hasonló az előzőhöz, ahol a közösség karizmái sszerint a világban él valaki, ugyanakkor megszentelt hivatása is van.

4. Plébániai vagy egyéb katolikus közösség magánfogadalommal kiegészítve

Olyan helyzetben, ahol tér vagy lehetőségek akadálya miatt „csak” egy plébániai vagy szerzetes templomi közösség vagy más katolikus karizmatikus vagy más közösség elérhető, és mégis érzi valaki, hogy meghívása van a megszentelt életre, de közösségre is vágyik, jó lehetőség, hogy részt vesz magánfogadalma mellett egy közösség életében. Így tulajdonképpen nincs magára hagyva, élhet közösségben és szolgálhat, de mégis Isten Országáéért megszentelt életúton jár akár hivatalos közösségi elkötelezettség nélkül is.

Összegzés

Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a magánfogadalom közösségen kívüli megszentelt út. Még a legszélsőségesebb esetben is minden magánfogadalmas az Egyház kincsestárának élvezője, tehát az, aki a Katolikus Egyház tagjaként és abban szolgálóként kapcsolatban van egy vagy több közösséggel.

Nagyon fontos, hogy mindenki a lehetőségei és meghívása szerinti útra találjon rá, amely számára is külső és belső adottságaihoz képest és a Jó Istentől való elhívás szempontjából is a legoptimálisabb.

Ehhez kívánok minden hivatását még kereső, vagy már valamilyen szinten elköteleződött testvéremnek sok kegyelmet és kitartást a megkezdett úton.

 

Látszólag kerülőút, mégis felfelé vezet a célhoz