2019. március 28., csütörtök

Hitből fakadó igen – az állandó diakónussá válás útján

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Csullag Gábor és Koósz Roland admissióját ünnepelték Sombereken. Az állandó diakónusi szolgálat felé vezető út egyik utolsó állomása a szertartás, amelynek keretében a diakonátusra készülőket hivatalosan is felveszik a jelöltek közé.


Az állandó diakónusi szolgálatra 34 év fölötti, megállapodott nős férfiak jelentkezhetnek, akik harmonikus családban, szentségi házasságban élnek, és házastársuk is támogatja őket a diakónussá válásban. Aki nem házas, az is jelentkezhet a szolgálatra, ebben az esetben azonban vállalnia kell a cölebsz életformát, a szentelés után sem házasodhat meg. A diakónusjelölteknek ezen felül önálló megélhetéssel, felsőfokú hitéleti végzettséggel vagy megkezdett tanulmányokkal kell rendelkezniük. A Pécsi Egyházmegyében idén nyáron Csullag Gábort és Koósz Rolandot fogja diakónussá szentelni Udvardy György megyéspüspök.

A két diakonátusra készülő jelölését (admissioját) a március 25-i szertartáson ünnepelték Sombereken, ahol a jövőben Koósz Roland fog szolgálatot teljesíteni. Udvardy György megyéspüspök a szentmise prédikációjában Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének kapcsán hangsúlyozta, hogy az „Isten és ember legbensőségesebb találkozásának pillanatát tárja elénk”.

Üdvtörténeti megvilágításba helyezve a találkozás pillanatát a főpásztor arról beszélt, hogy a kiválasztott nép tagjai tudtak arról, hogy az Isten hűséges, ő a Szövetség Istene. Várták, hogy visszavonhatatlanul megtapasztalhassák, betartja ígéretét. Számtalan formában elképzelték a nagy találkozást, főként látványosan, kiváltságokat szerző ünnepi alkalomként. „Az Isten azonban észrevétlenül lép be az ember életébe: ahogyan tetten érhetetlen a foganás pillanata, ahogyan az ember az első hópihe földre érkezését keresi, közben pedig azt látja, hogy körülötte minden fehér. Nem tetten érhető, de bizonyossággal eljön. Az Isten foganásunk pillanatától kezdve vállalja sorsunkat, vállalja azt az embert, akik vagyunk. Vállalja a kitettséget, az emberi lét korlátait.” – fogalmazott Udvardy György.

A továbbiakban a végérvényesen kimondott igenekről beszélt: „Sokszor, mindennapjainkban ezekből a kimondott igenekből táplálkozunk, újra és újra igent mondunk, és ez jó, mert ezáltal az emberi méltóságunk növekszik, hivatásunkat tudjuk megélni, emberségünknek megfelelően tudunk dönteni, így tudunk törődni egymással, a ránk bízottakkal.” Végül pedig a diakonátusra készülőkhöz fordult: „Mindazok a gondolatok, törekvések, amelyek családjaitok életét meghatározták, hozzájárultak ennek a döntésnek a határozott megfogalmazásához. Most, amikor az egyház közösségében örülünk, hogy vállaljátok a küldetést, egyértelműen azt akarjátok, amit az egyház ebben a szentségben ad, és nem mást akartok szolgálni, mint az Istent, akinek az irgalmát felfedeztétek, az egyház a készületnek ebben a végső fázisában átadja a küldetés erejét. Ezt szeretnénk itt most ünnepelni, abban a biztos tudatban, hogy Isten az ember kimondott, hitből fakadó igenjét saját akaratával megerősíti, megáldja, isteni erővel tölti el. Ezért bizakodunk, és hisszük azt, hogy általatok az egyházat gazdagítja.”

Koósz Roland és Csullag Gábor idén fejezi be tanulmányait a Kanter Károly Felnőttképzési Intézetben. Az admissio szertartáson jelen volt és a diakonátusra készülőket köszöntötte Füzes Ádám óbudai esperes, az intézet igazgatója is.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése