2015. június 14., vasárnap

Szalvatoriánusok a hivatásról

Felötlött-e már benned a kérdés: Mit tegyek az életemmel? Mi legyen a következő lépés az életem útján? Mindannyian, életünk során, találkozunk ezzel a kihívással / hívással / feladattal. Milyen érzelmeket indít el ez bennünk? Az érzelmek széles skáláját: a fémelemtől, és az aggodalomtól egészen az izgatottságig, és az örömig. Néha érezzük, hogy vonz a jövő, a boldogság, ami a részünk lehet. Néha pedig azt érezzük, hogy csak az idő múlása tol előre akaratunk ellenére: Öregszel! Kezdj már valamit az életeddel! Mi keresztények, Jézus Krisztus követői a tőle kapott tanításból tudjuk, hogy az életünk ajándék és feladat egyszerre. Ingyenes, lehetőségekben gazdag ajándék az Istentől, amelyet ki kell csomagolni, összerakni és használni, hogy célba jussunk. A cél a teljes élet, az „örök élet”, ami a legteljesebb és a legszeretetteljesebb kapcsolatot jelenti az Atyával és a szeretteinkkel.Vajon az életem könyve előre meg van írva? Mi függ tőlem és mi sodor csak engem akaratom ellenére? Az élet olyan, mint egy út, ami építkezés alatt áll. Nincs kiépítve végig, bár akik építik, tudják, hová akarnak eljutni. Minden nap adott körülmények között, felhasználva a rendelkezésükre álló anyagot és figyelve a célt, hozzátesznek egy kis szakaszt a már kiépített részhez. Te vagy a mérnők és a munkás életutad építkezésén. Isten az anyagszállítód, a tanácsadód és a barátod, aki melletted dolgozik. És Ő a cél. Emiatt, a siker érdekében, a tervezést együtt kell hogy végezzétek.Ilyen szoros munkához jó kommunikációs kapcsolat szükséges, hiszen együtt kell megtervezni és megvalósítani a projektet. Hogyan kommunikál velünk az Isten? Íme, egy példa a Bibliából: Ábrahám esete. Ábrahám a mezopotámiai Ur városában lakott. Volt egy felesége Sára. Ábrahámnak gazdag emberként volt tekintélye a városában, sok embernek adott munkát. Felhasználva tehetségeit, nehéz munkával kiépítette már a saját világát. De ez a saját világ nem adta meg számára a teljes boldogságot. Igaz, Ábrahám sikeres vállalkozónak, megbecsült embernek számított, de az életéből hiányzott egy nagyon fontos elem: az apaság. Ábrahámnak nem volt gyermeke, nem lett apa. Ez a fájdalmas hiány nem hagyta nyugodni.Ábrahám már 75 éves, mikor minden előjel nélkül üzenetet kap: „Ekkor az Úr azt mondta Ábrámnak: »Menj ki földedről, a rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok majd neked! Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, s naggyá teszem neved, és áldott leszel” (Teremtés Könyve, 12. fejezet). És Ábrahám háta mögött hagyva biztonságos, gondosan kiépített világát elindult otthonról vándorolni, egyelőre egy ismeretlen cél felé. Miért vállalta a vándorlást? Kalandvágyból? Miért követte az Istent, akit alig ismert? Azért, mert az Isten szavaiban felfedezte a legmélyebb vágyai beteljesülésének lehetőségét. Apa lehet! Lesz gyereke, gyermekei. Isten ígérete Ábrahám számára a teljes életet jelentette! Ezért nem maradt otthon.Isten megpengeti lelkünk érzékeny húrjait, hogy kapcsolatba lépjen velünk. Isten kommunikál velünk a személyiségünk rétegein keresztül, megérintve élményvilágunkat, gondolkodásunkat, érzelmeinket, fantáziánkat. Szól hozzánk a Bibliában, az Egyháza által, „az élet” adta lehetőségek és személyek által is, akikkel találkozunk életutunk során.Viszont nem csak Isten hangja ér el bennünket. Körülvesz minket sok más hang, néha szinte zaj. Hogyan tehetünk különbséget ebben a hangzavarban Isten hangja és a többi hang között? Ehhez meg kell tudnunk a lehető legtöbbet Istenről, de magunkról is, sok időt kell eltöltenünk az Istennel, hogy a hangrezgésekből felismerjük annak forrását.Ennek az Isten-keresésnek és az életcél keresésének az alapja a hit: az érzékelhető világ nem meríti ki a teljes valóságot. Az Isten a világ és az életem forrása és beteljesítője. Ha meg akarom tudni, ki vagyok, és hol találom meg az életem teljességét, nála kell keresnem. Nála van a válasz, de a megismeréséhez nekem kell megfogalmaznom a kérdést.

Forrás: Szalvatoriánus Rend


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése