Augusztus 28-án különleges szerzetesi fogadalom
megújítására került sor az olaszországi Modena közelében lévő Sassuolo városka
karmelita kolostorában.
A templom szentélye mögött, ráccsal elválasztva,
a nővérek között az első sorban Maria Amata Kinsztler, kezében vastag, csonkig
égő magyar gyertyával, amelyet a huszonöt évvel ezelőtt kimondott
"igen" megerősítése jeléül az oltárra helyeznek.
Az ünnepélyes vízszentelés és szenteltvízhintés a keresztségre és az elkötelezett élet értékére utal. Az evangélium után pedig az "anya" (a kolostor elöljárója) kezébe helyezett két tenyér és a könnyek között kimondott szavak egy élet odaadását, annak megerősítését jelentik.
A Kiskunhalason született magyar lány még akkor kényszerült hazája elhagyására és lépett a szemlélődő karmeliták közé, amikor itthon ez a fajta szerzetesi élet lehetetlen volt. Erősen érezte a hívást, a késztetést, itthon hagyta családját, szüleit, testvéreit, mindenét. 1983. március 13-án titokban elhagyta az országot, előbb az ausztriai Linzben, majd Rovigóban élt, tizenöt éve pedig Sassuolóban éli örömteli szerzetes életét.
Amata nővér (neve annyit jelent: akit Isten szeret) munkája a renden belül a szentmiséhez szükséges ostyák előállítása, sütése, csomagolása, küldése a megrendelőknek. Szinte egész észak Olaszországot ők látják el ostyával. Feladata emellett a beteg nővértársak ápolása, a konyha, a kert, a közös imádság, a takarítás, az állandó szellemi továbbképzés, a tanulás. A magyar nővér ünnepe most háromszoros: 15 éve él Sassuolóban, 25 éve tette le örökfogadalmát és 35 éve volt odahaza érettségije. A kerek évfordulók ugyanazt a tényt erősítik: Krisztus jegyesi szeretete ma is élő valóság, nem mindenkié, de a kiválasztottaké igen. Kísérje további csendes, misztikus életét a Szentlélek Úr Isten, aki magyar Egyházunkat íly módon is támogatja, erősíti!
Pákozdi István
Az ünnepélyes vízszentelés és szenteltvízhintés a keresztségre és az elkötelezett élet értékére utal. Az evangélium után pedig az "anya" (a kolostor elöljárója) kezébe helyezett két tenyér és a könnyek között kimondott szavak egy élet odaadását, annak megerősítését jelentik.
A Kiskunhalason született magyar lány még akkor kényszerült hazája elhagyására és lépett a szemlélődő karmeliták közé, amikor itthon ez a fajta szerzetesi élet lehetetlen volt. Erősen érezte a hívást, a késztetést, itthon hagyta családját, szüleit, testvéreit, mindenét. 1983. március 13-án titokban elhagyta az országot, előbb az ausztriai Linzben, majd Rovigóban élt, tizenöt éve pedig Sassuolóban éli örömteli szerzetes életét.
Amata nővér (neve annyit jelent: akit Isten szeret) munkája a renden belül a szentmiséhez szükséges ostyák előállítása, sütése, csomagolása, küldése a megrendelőknek. Szinte egész észak Olaszországot ők látják el ostyával. Feladata emellett a beteg nővértársak ápolása, a konyha, a kert, a közös imádság, a takarítás, az állandó szellemi továbbképzés, a tanulás. A magyar nővér ünnepe most háromszoros: 15 éve él Sassuolóban, 25 éve tette le örökfogadalmát és 35 éve volt odahaza érettségije. A kerek évfordulók ugyanazt a tényt erősítik: Krisztus jegyesi szeretete ma is élő valóság, nem mindenkié, de a kiválasztottaké igen. Kísérje további csendes, misztikus életét a Szentlélek Úr Isten, aki magyar Egyházunkat íly módon is támogatja, erősíti!
Pákozdi István
Forrás: Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése