Mi a ferences lelkiség lényege?

Először is egy új istenkép. Ferenc a "bőrén" tapasztalja meg, hogy Isten Atya! Nem felülről lehajló feudális úr, nem a keresztes háborúk Istene, hanem alázatos. Ferenc megdöbbenve ismerte fel a Megtestesült Igében Grecciótól (Betlehem) az Alvernáig (Golgota), hogy Isten alázatos. Közösségét ez a látomás határozza meg. Az elöljárók szolgák, az alattvalók urak, de mind testvérek. Kora társadalmának és Egyházának egyoldalú piramis-képletét nem bírálja, nem lázad ellene, de a maga számára azt a hivatást kapja, hogy az Atya gyermekeként a magát kiüresítő Fiút kövesse a Lélek erejében. Ha valaki az mondja: testvér, akkor feltételezi, hogy van közös atya. Az ateista humanizmus alapján soha nem lehet egyetemesen testvéri világot alkotni, mert hogyan lennének az emberek testvérek, ha nincs Atyjuk. Tehát mi mind testvérek vagyunk. Ferenc nem akarta látni a fától az erdőt. A konkrét, előtte álló testvér soha nem a közösség egyetlen százaléka, hanem csoda, szentséges titok. Egy ferences kutató kimutatta, hogy Ferenc összefoglaló értelemben soha nem használja a közösség szót, de még a fraternitas, "testvéri közösség" szót sem, mint ahogy sokan megteszik, hogy aztán egy elvont fogalom nevében az egyént elfelejtsék. Anyai szeretettel, vagyis konkrét gondoskodással kell egymás felé fordulni. A testvéri kapcsolatokat a minoritas, vagyis a szolgáló szeretet jellemzi! Ferenc felfedezi, megérti, hogy Isten szeretetének a minores a kiváltságosai. Egyéb gondja sincs, mint hogy mindig lent maradjon, kicsi maradhasson és szolgálhasson, mert Istennek "úgy tetszett", hogy a kicsiknek nyilatkoztassa ki az Evangéliumot. A minoritásnak csak egyik aspektusa a szegénység. Nem a leglényegesebb. A minoritás jelent alázatot, aktív teljes szolidaritást a marginalizáltakkal stb. Végül új kapcsolat a teremtéssel. A mai ember egyoldalúan viszonyul a világhoz. Uralkodni akar rajta és meggondolatlanul kihasználja. Ferenc Isten egyetemes atyaságának és az Ige megtestesülésének komolyba vételével új kapcsolatba jutott a világgal: testvéri kapcsolatba. Mert a világ nem natura, és nem "adottság", hanem teremtés: vagyis Isten ajándéka. A semmi fölött kimondott epiklézis által szentségi jele az Igének.

Barsi Balázs OFM

Forrás: Urbán Erik OFM