 |
| Szent Domonkos |
Igen
Minden hivatás két igenből
születik. A hívó és a hívott igenje együtt pecsételi le a hivatást. Az Első
Szeretet hívó Szavának megtestesülése óta, minden ember Vele együtt megy fel az
Olajfák hegyére, hogy IGENT mondjon.
A szerzetes is naponta borul a
földre, mint fogadalma napján, és imádkozik IGENT mondva Atyjának.
A hivatásom és a hozzá vezető
ajtó, kimondott igenem, szívem kertjének közepén, az éj sötétjében zajló
küzdelem gyümölcse. Ott egyedül vagyok rejtőző Atyámmal. Mindenki más alszik.
Csupán egy angyal áll mellettem, kinek jelenléte kegyelem. Az IGENT a
szeretetre mondom ki, de ha annak a kereszten át vezet az útja, azt is
vállalom. A szeretet nem könnyű. Önmagában a szenvedés, mely keresztre szegezve
veszi el életemet, csak félelem forrása. Hivatásom nem a halál. IGENEM életet
adni hivatott, és sír helyett majd bölcsőbe fektetik testemet az áldozás után.
Nevető sebeim akkor már nem fájnak többé, és gyermeki mosollyal felejtem
esésem. Indulok! Hív a Szeretet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése