2017. október 8., vasárnap

A papi méltóságról

Aranyszájú Szent János hat könyvet írt a papságról, melyekben többek között elmondja, mekkora tiszteletet érdemel a papi méltóság, és hogy a szent szolgálatra való meghívás milyen tiszta életet kíván a papoktól.

 
„Gondold meg tehát, hogy milyen minőségűeknek kell lennie a kezeknek, amelyek a szent szolgálatot teljesítik, milyen minőségűnek kell lennie a nyelvnek, amely oly szent szavakat mond ki (az átváltoztatásnál) és milyen minőségűnek kell a léleknek lennie, amely ezt a szellemet magába fogadja! Valóban tisztábbnak és szentebbnek kellene lennie, mint amilyen a többi embereké!

Mert ez idő alatt (a szentmise-áldozat alatt) angyalok veszik körül a papot. Az egész szentély, és mindenekelőtt az oltár körüli tér tele van égi seregekkel annak tiszteletére, aki (az átváltoztatott kenyér és bor színe alatt) jelenvalóvá vált az oltáron. Ez teljesen hihető, ha meggondoljuk, hogy mi megy végbe az oltáron. Ehhez még hozzáteszem, amit egy tiszteletreméltó idős embertől hallottam, hogy egyszer ő is méltónak bizonyult ilyen látomásra. Azt látta, hogy az oltárt angyalok sokasága vette körül, akik ragyogó ruhában földig hajoltak, ahogyan a király előtt szoktak.”

Többször hangsúlyozta Aranyszájú Szent János, hogy az angyalok erőteljes hangon éneklik a háromszoros „szentet” az isteni Felség előtt, és a szentmise alatt mi, emberek a szeráfokkal együtt énekelünk, velük állunk ott...

A földi liturgia Aranyszájú Szent János szerint az angyalok mennyei liturgiájának visszatükröződése, a két liturgia egyesül, a mennyei és a földi, és ez mindenekelőtt a prefációban fejeződik ki, amikor az Egyház meghív minket, hogy a trónokkal és uralkodókkal, a kerubokkal és a szeráfokkal egyesüljünk, hogy a szeráfok dicsőítő énekét a „Trishagion”-t (a szent, szent, szent-et) együtt énekeljük. Ezért mondja Aranyszájú Szent János egyik szentbeszédében:

„Mérlegeld, hogy kinek a társaságában vagy!, és kinek a társaságában szándékozol Istent megszólítani! A kerubokkal!

Képzeld el, milyen kórusba társulsz! Senki ne vegyen részt hanyagul ezekben a szent és titokzatos énekekben! Senki ne ragadjon le földi gondolatainál, hanem azoktól elszakadva emelkedjen a mennybe, mintha a felséges Isten trónja mellett állna és így énekelje a szeráfokkal Isten fenségének és méltóságának szent dicsőítő énekét!”... „Nemcsak a megkeresztelt emberek mondják ezt a megszólítást szent félelemmel, az angyalok leborulnak az Úr előtt, az arkangyalok könyörögnek előtte. Ahogy egykor az emberek levágott olajágakat lengettek a király előtt, hogy szeretetre és könyörületre hangolják, az angyalok ebben a pillanatban (a felajánlásnál) olajágak helyett az Úr Testét ajánlják fel és így könyörögnek az emberiségért.”

Forrás: Tengernek Csillaga, 2000/2. szám/Katolikus hitvédelem és Megújulás honlap


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése