„Asszony, íme, a te Fiad”; „Íme a te anyád!” (Jn
19,26-27)
„De az Úr Krisztus is, mielőtt szent lelkét a
keresztfán kilehelte volna, nyilván anyánkká tette őt: Íme, asszony, a te fiad, mondá neki szent
János evangélistáról: íme, János, a te
anyád, mondá Máriáról. E szavak által mindnyájunkat Mária fiává tőn s őt
anyánkká nevezte.”Íme, a te anyád, oh Sion! Azt akarom, hogy az én anyám legyen
a te anyád. Ő nekem a test szerinti anyám, neked pedig lelki anyád.” Így
értelmezi Jézus szavait szent Antoninus. Justiniáni szent Lőrinc szerint pedig, mintha csak így szólott volna az
Üdvözítő: „Anyám! János tanítványom itt egyedüli képviselője az én szeplőtlen
egyházamnak. Az ő személyében tehát az én egész anyaszentegyházamat bízom reád,
szeresd azt, mint engemet, erősítsd jó tanácsaiddal, neveld példáddal. Azt
akarom, hogy gyermekednek tekintsd mindig, hogy közbenjáró könyörgéseiddel
oltalmazd és erényekkel gazdagítva hozzám vezesd. De meghagyom egyházamnak is,
hogy téged anyjaként tiszteljen, téged szeressen, nálad menedéket keressen s
Isten előtti közbenjárójának tekintsen. Akarom, hogy hozzád folyamodjék a
veszélyekben, tanácsaidat kikérje a kétségekben s oltalmadért esdjen minden
bajaiban, hogy oly bizalommal viseltessék irántad, mint irántam. Azért gondom
lesz rá, hogy valamennyi tanítványom tenálad keressen menedéket, hogy a te neved
minden nemzedéktől tiszteltessék. Nem is fog megvettetni senki, aki téged
segítségül hív. Nem fogok elfordulni senkitől, aki téged ájtatosan tisztel.
Szétbonthatatlan kötelékkel kötlek az én egyházamhoz és egyházamat tehozzád.”
Forrás: „Üdvözlégy malaszttal teljes, az Úr te veled, áldott vagy te az
asszonyok között” című prédikáció Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, Lepsényi Miklós, ferences áldozópap, pozsonyi hitszónok (1888)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése