IHS, a jezsuita jelkép

IHS, a jezsuita jelkép

Az IHS eredetileg Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogram, amely az egész keresztény világban elterjedt. Az alábbiakban ennek rövid történetét olvashatjuk.

Az IHS eredete

Az IHS eredetileg Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogram, a görög nyelvben a legrégibb időktől kezdve rövidítették a Megváltó nevét: IHXY HPIXTO = Jézus Krisztus. A Kr. u. II. században kezdett elterjedni, amikor az írásokat IH és XP rövidítésekkel kezdték. Az egyik legrégebbi legismertebb forrása, az apokrif Barnabás levél (9,8): "Két betű jelöli a tizennyolcat, az ióta (I=10) és az éta (H=8) , így Iészuszt kapunk. Mivel azonban a "tau"-ban a kereszt a kegyelmet jelképezi, a háromszázat is jelképezi. A két betűvel Jézust teszi nyilvánvalóvá, az egy betűben a keresztet." Ez a forma, azonban nem terjedt el, hanem a bővített változata IHC (YHC) vagyis olvasva iész, főként a bizánci ábrázolásokban.

A nyugati egyház ezt a rövidítést latinizálta, a VI. századtól kezdve tévesen IHESUS formában oldották fel az IERUSALEM szó analógiája szerint. Ez a tévedés - hogy Jézus neve a hivatalos alakban IESUS- az egész középkorban elterjedt.

Az IHS szimbólum elterjedése

Az IHS-t már a domonkosok és a ferencesek is általánosan használták. Az egyik fő terjesztője a ferences prédikátor Sziénai Szent Bernardin (1380-1444) volt, égszínkék alapon arany csillagokkal övezett táblán hordta a betűket magával, hogy emlékeztesse a híveit a bűnös élet hiábavalóságára, sok itáliai nemes saját címerét összetörte, és helyette ők is az IHS betűket viselték jel gyanánt.

A Szent Szűz a Gyermekkel Sziénai Szent Bernardin

és Szent Ferenc társaságában

 

Az IHS szimbólum és a jezsuiták

A Jézus Társaságában már a kezdetektől használták, Loyolai Szent Ignác rendfőnöki pecsétjéban éppen úgy megtaláljuk, mint az első generációs jezsuita atyák (PP. Jeronimo Nadal, Canisius Szent Péter, Pedro de Ribadeneira, Gregorio de Valencia, Francisco Suarez, Juan Maldonado és sokan mások) könyveinek a címlapján. Majd a XVI. század és a XVII. század fordulóján megjelent a jezsuita templomok bejáratán és az oltárképeken is, a XVIII. századtól pedig általánosan elfogadott jezsuita jelképpé vált az IHS.

Az IHS rövidítés eltrejedt értelmezései

Az IHS-nek a népi etimológia sok feloldását adta meg a különböző nyelveken: Jesus hominum salvator (Jézus, az emberek megmentője), Jesus homo sanctus (Jézus, a szent ember), Jesus hostia sanctissima (Jézus, a legszentebb áldozat), In hoc salus (Ebben van az üdvösség), In hoc signo (E jelben győzni fogsz), Jesus Heiland der Sünder (Jézus a bűnösök Üdvözítője), Jesus, Heiland, Seligmacher (Jézus, Üdvözítő, Megváltó) Jezus hrisnych Spasitel (Jézus a bűnösök Megváltója). A magyar népi megfejtésben: Isten Házába Siess vagy Isten Halált Szenvedett. A jezsuiták maguk is feloldották az IHS-t: Iesus habemus socium (Jézus a mi társunk) Iesus humilis societas (Jézus alázatos társasága).

Szerző: Bikfalvi Géza

Forrás: Párbeszéd Háza – Jézus Szíve Társasága