A szociális testvérek jubileumi éve

A Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társasága szerzetesközösség 2013. május 12-én ünnepli megalakulásának 90. évfordulóját.

A magyar alapítású nemzetközi közösség központja Budapesten van.A 86 tagú magyarországi testvér közösség mellett Kubában, az USA-ban, Romániában és Szlovákiában élnek még szociális testvérek.

Az alapítás 90. évfordulója alkalmából dr. Pataki Ágnes általános elöljáró január 6-tól jubileumi évet hirdetett meg.

A jubileumi év főbb magyar eseményei:

A magyarországi testvérek május 10–12. között háromnapos ünnepségsorozatot tartanak, majd augusztus első felében nemzetközi föderációs találkozó lesz Európa három országában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

A Szociális Testvérek Társasága

A Szociális Testvérek Társasága (latinul: Societas Sororum Socialium) 1923-ban alakult Budapesten.
Három ága fejlődött ki, melyek föderációban kapcsolódnak egymáshoz. A Budapest központú ág egyházjogilag pápai jogú apostoli élet társasága, nemzetközi közösség. Központja Budapesten van. Öt kerületből áll: USA, Kuba, Románia, Szlovákia, Magyarország. A tagok összlétszáma 250 fő.
A kaliforniai ág szintén pápai jogú apostoli élet társasága: tagjai az USA-ban, Mexikóban, Tajvanon és a Fülöp-szigeteken működnek. A harmadik ág Kanadában található, Toronto központtal: tagjai Kanada keleti és nyugati részén tevékenykednek.
A Társaság a XIII. Leó pápa által elindított nagy szociális és szentlelkes megújulás gyümölcse. Az ősi benedeki szerzetesi szellemet modern formában, az „élet centrumában” megélve kíván válaszolni a világ ínségeire. A Megszentelő Szeretet szellemében karitatív, szociális, egészségügyi, közgazdasági, kulturális területeken folytat preevangelizációt és evangelizációt, különös tekintettel a gyermek- és családvédelemre. Az alapító Slachta Margitvolt az első női képviselő a magyar parlamentben. Főként a nők szavazati jogáért és helyzetének javításáért küzdött, igazságos törvényekkel és megelőzéssel akarta a szociális nyomort orvosolni. Elsőként emelte fel szavát a terjedő fasiszta ideológiával szemben. Ennek értelmében a közösség egészét ráállította az embermentésre. Az ő szellemében a Társaság ma is fontosnak tartja a közszellemformálást, a társadalmi struktúrák és a bűn struktúráinak átalakítását.

Gyökerek

A Szociális Testvérek Társasága több olyan nagy egyéniség vonásait hordozza, akiket a szociális igazságosságért szót emelő első nagy pápai megnyilatkozás, XIII. Leó Rerum Novarum című enciklikája inspirált. Magyarországon a XX. század fordulóján már kialakulóban volt a katolikus nőmozgalom, amely összhangban volt ezzel az enciklikával, s vezetőit ez az enciklika ösztönözte. Farkas Edith, a mozgalom ügyvezető elnöke, éveken át önkéntes munkatársakkal dolgozott, később azonban felismerte, hogy olyan női közösségre van szükség, amelynek tagjai az egyház szociális küldetését élethivatásuknak tekintik, és akik magukat megfelelő képzés után mindenestül a szegények, a megvetettek, az elhagyottak szolgálatára szentelik.
Farkas Edith Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök támogatásával 1908. november 19-én megalapította a Szociális Missziótársulatot. A szociális missziós nővérek magánfogadalmat tevő világi nők voltak. Így szabadon válaszolhattak a kor ínségeire.
A nővérek már kezdettől Szent Benedek evangéliumban gyökerező lelkiségét választották erőforrásul. Életüket nagy egyszerűség, mély imádságos szellem és a Szentlélekben való öröm jellemezte. 
Az alapító tagok közül Slachta Margit volt a legkiemelkedőbb. Úttörő volt a szociális munka területén, módszereket fejlesztett ki a közvetlen szolgálatra. Nemcsak a környezetükben tapasztalt sebek gyógyítására szervezte meg a nőket, hanem arra is, hogy dolgozzanak a sebeket okozó körülmények megváltoztatásán is, ezért közéleti munkára is készített fel nőket.
Az első világháború után egy sor politikai, szociális és a szerzetességre vonatkozó kérdésben véleménykülönbségek merültek fel a Szociális Missziótársulatban. Végül Farkas Edith új szabályzatot vezetett be, mely szerzetes kongregációvá tette a közösséget, és gyökerében megváltoztatta annak szellemét. Azokat, akik az eredeti karizmát akarták megtartani és továbbfejleszteni, felmentették fogadalmaik alól, és ők Slachta Margit vezetésével 1923. május 12-én megalapították a Szociális Testvérek Társaságát. Az új társaság azzal a céllal jött létre, hogy Istennek szentelt, a szolgálatukhoz szükséges területeken képzett és korszerű szemléletmóddal rendelkező nőket küldjön bármilyen szociális munkára, ahol igény mutatkozik.

A Társaság nemzetközisége

Ahogy a Társaság növekedett, a budapesti anyakerület testvéreket küldött, hogy új letelepedéseket hozzanak létre, amelyek közül több önálló kerületté fejlődött. Ikrich Augusztamár 1921-ben meghonosította a szociális misszió gondolatát Romániában, majd 1923-ban társaival együtt a Szociális Testvérek Társaságához csatlakozott. 1927-ben Csehszlovákiában, Kassán, Margit testvér szülővárosában telepedett le és fejlődött a Társaság Kowalcze Anita testvér vezetésével.
Egyidejűleg az Újvilágban is virágzásnak indult a Társaság. 1923-ban Horváth Ida, Schwartz Mária és Lampert Júlia testvérek Budapestről Nyugat-Kanadába mentek, hogy ott a magyar kivándoroltakért dolgozzanak. Rónai Paula testvér egyengette útjukat és fogadta őket Stockholmban, ahol két évig vezette az új letelepedést. Ugyanebben az évben, 1923-banHorváth Friderikát is kiküldték az Egyesült Államokba, hogy házat alapítson. 1926. november 16-án Los Angelesben létrejött a kaliforniai kerületkikezdés, és hamarosan gyökeret vert az amerikai kultúrába.

A Társaság karizmája

Margit testvért nagy bátorság és széles látókör jellemezte, meglátta, hogy az egyház szociális küldetése kiterjed az emberiség összes nyomasztó ínségére. A Társaság szolgálatait piramishoz hasonlította.
A piramis alapja a karitatív munka, a második szint a szociális, a harmadik pedig a mozgalmi munka. A piramis csúcsa a közéleti tevékenység.
Karitatív munka: A testvérek egyházközségekben, állami, városi és egyházmegyei karitászirodákban, népkonyhákon, ínségakciók lebonyolításában dolgoztak. Óvodát, napközi otthont vezettek, falusi szülőotthonokat alapítottak és tartottak fenn, cselédotthont, dolgozóleány-otthont, öregek otthonát és árvaházat vezettek. Varró, főző és háziipari tanfolyamokat, valamint budapesti szegény gyerekek számára nyári táborokat szerveztek. Üdülési lehetőségeket teremtettek munkásnőknek és tisztviselőnőknek. 
Szociális munka: A testvérek tanulmányi napokat és tanfolyamokat szerveztek szociális problémákról és az egyház szociális tanításáról. 1937-ben megalapították Magyarországon a Szociális Képzőt, valamivel korábban Romániában a Szociális Szemináriumot és az Egyházközségi Nővérképzőt. Az Actio Catholica munkaterületei közül dolgoztak a Katolikus Nőszövetség szociálpolitikai osztályán, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségében és a Katolikus Népfőiskolákban, létrehozták a Katolikus Munkásnő Főiskolát.
Csehszlovákiában és Romániában liturgikus kegytárgy- és könyvüzletet létesítettek, háziipari termelő- és értékesítő szövetkezetet szerveztek. Kolozsvárott 1927–1944-ig szállodát vezettek. Ez biztosította a romániai kerület szociális és mozgalmi munkájának anyagi alapjait.
A testvérek dolgoztak pályaudvari misszióban és a Cselédlányok Egyesületében. 1940–45 között Magyarországon részt vettek az állami szociális munkában megyei, városi és járási szinten.
Mozgalmi munka: A Szentlélek Úristen mélyebb megismerésének és imádásának terjesztésére Margit testvér létrehozta a Szentlélek Szövetséget. A testvérek részt vettek a kor liturgikus mozgalmaiban, liturgikus tanfolyamokat, lelkigyakorlatokat és lelkinapokat szerveztek. Dolgoztak a Katolikus Leányok Országos Szövetségében és a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségében, amely 1930-ban alakult. A testvérek adtak vezetőt a Nőszövetség keretén belül a különböző szekcióknak.
Csehszlovákiában és Erdélyben ők vezették a Magyar Katolikus Nőmozgalmat. A különböző mozgalmaknak és egyesületeknek vezetőképző tanfolyamokat szerveztek. Részt vettek a népművészetek felújítását kezdeményező mozgalomban és szolgálták a megbékélést az ország különböző kisebbségi csoportjai között.
A II. világháború és a vele kapcsolatos zsidóüldözés idején Margit testvér hősies erőfeszítéseket tett, hogy mentse az üldözötteket. Az anyaházban és mindenütt, ahol testvérek laktak, rejtegették őket. Ennek lett vértanúja Salkaházi Sára testvér. Margit testvér harcolt a nácizmus ideológiája ellen is. Beszédeket tartott, tanfolyamokat és tanulmányi napokat szervezett a fajelmélet veszedelméről és az evangéliumi értékekről. Felhasználta a filmet, a rádiót és az írott sajtót is, hogy hangot adjon meggyőződésének. A testvérek több lapot is szerkesztettek: Magyarországon A Lélek Szava, A Katolikus Dolgozó Nő, Erdélyben a Nap, a Vasárnapi Harangszó és Amerikában a The Dove (A Galamb) címűt adták ki.
Közéleti munka: A nők állampolgári jogainak védelmére és az evangéliumi elvek érvényesítésére a közéletben Margit testvér létrehozott egy politikai pártot, a Keresztény Női Tábort.
Romániában 1945–1949 között több testvér együtt dolgozott a bukaresti apostoli nunciussal az egyház jogainak védelmében. Ezért és egyéb tevékenységéért tizenöt testvér kapott börtönbüntetést, néhányan közülük 10–13 évet.
Magyarországon Margit testvér három ízben volt parlamenti képviselő. 1920–1922-ig első és egyetlen nőképviselője volt a magyar nemzetgyűlésnek. 1945-ben és 1947-ben újraválasztották. Így 1948-ig lehetett szószólója az evangéliumi értékeknek a törvényhozásban. 1947-1949-ig Marianne testvér is parlamenti képviselő volt, és 1945–49 között Natália testvérrel együtt városanya volt Budapesten. Parlamenti tagsága mellett Margit testvér is volt városanya (azaz a fővárosi képviselőtestület tagja) 1920–22, 1930–34 és 1945–49 között.
Az eltérő vallási, politikai és kulturális viszonyok miatt a testvérek az Egyesült Államokban és Kanadában egyházközségi munkát vállaltak, a bevándorlók gyermekei számára nyári iskolákat szerveztek, táborokban és settlement házakban (népművelő gondozó otthon, ahol a legszegényebbeket segítik) dolgoztak, és szakképzett testvéreket biztosítottak a hivatalos szociális irodáknak.
Mivel Margit testvér politikai okokból kénytelen volt elhagyni hazáját, Magyarországot, a Társaság központi kormányzatát 1949-ben az egyesült államokbeli Buffalóba helyezte át. Ugyanebben az évben a Társaság Csekey Nikoletta testvér személyében Kubában is letelepedett. Ez a két letelepedés idővel kerületté fejlődött. Ugyanakkor a román és csehszlovák kormány 1949-ben, a magyar pedig 1950-ben megvonta a szerzetesektől működési jogukat.
A kaliforniai és kanadai kerület 1955-ben autonóm intézménnyé vált Los Angeles központtal. 1977-ben a hamiltoni (Kanada) testvérek is autonómmá váltak. Az amerikai, a kubai, valamint az európai kerületek képezik a Budapest központú Szociális Testvérek Társaságát. 
A budapesti, a Los Angeles-i és a hamiltoni Szociális Testvérek Társaságának gyökerei és öröksége közös, az 1972. április 7-én megalakult Szociális Testvérek Társasága Föderációja teremti meg a kapcsolatot közöttük.

A Szociális Testvérek Társasága Magyarországon az illegalitás alatt és után

Magyarországon 1950 és 1989 között a Társaság illegalitásban működött tovább. A szétszóratáskor a magyar kerületben 160 fogadalmas testvér élt. Az illegalitás éveiben hat testvér összesen 11 évet töltött börtönben, és többeknek kellett elviselniük rendőri zaklatásokat és kihallgatásokat. A testvérek csendes jelenlétükkel és tanúságtevő életükkel hirdették Krisztus örömhírét környezetükben. Ebben az időben nagy titoktartás közepette új belépőket fogadott be a közösség. Ennek gyümölcse, hogy a magyar kerület 74 új fogadalmas testvérrel gyarapodott az illegalitás éveiben.
1989-től Magyarországon a szerzetesrendek újrakezdhették működésüket, új lehetőségek nyíltak az apostoli küldetés megvalósítására. A testvérek ma közvetlenül szolgálják az evangelizációt hitoktatással, evangelizációs kurzusok, lelkigyakorlatok tartásával és saját lelkiségi lapjuk, A Lélek Szava kiadásával. Részt vesznek a cigánypasztorációban, a hajléktalanok szolgálatában, a karitászmunkában plébániai és egyházmegyei szinten egyaránt. Bekapcsolódtak különféle egyházi és lelkiségi mozgalmakba, dolgoznak a szociális munka, a közgazdaság, az egészségügy, a kultúra, a nevelés és a közélet területén is. Mivel az alapító Slachta Margit „hivatásos és képzett munkásokat” akart adni nemcsak a társadalomnak, hanem az Egyháznak is, ezért több testvér szolgálja az Egyház belső életét.
A Szentlélek és a megőrzött szellem segíti a Társaságot az apostoli életnek megfelelő, ősi benedeki lelkiségből táplálkozó, modern életstílus megőrzésében. A testvérek és a kültagok ma is tanúságot tesznek arról, hogy küldetésük a Szeretet, ahogy XVI. Benedek pápa írja:Deus Caritas est.

Forrás: VPP Hírporta