Bezzegh Kelemen testvér tanúságtétele

Gyöngyösön születtem és nőttem fel, szüleim ma is ott élnek, ahogy testvéreim is családjaikkal. Bár születésem után megkereszteltek a gyöngyösi ferences templomban, csak középiskolás koromban kezdtem templomba, ifjúsági közösségbe járni elsősorban hívő barátaim hatására. Az életem értelmének, céljának keresése vezetett el a hitre, de úgy érzem, hogy nem én találtam rá Istenre, hanem Ő talált meg engem. A hivatás útján számomra Szent Ferenc személye volt nagyon vonzó, az ő élete, lelkülete ragadott meg először. Több könyvet is elolvastam róla mielőtt eljutottam a ma élő ferences testvérekhez. Persze hamar rájöttem, hogy a filmek, könyvek alapján mennyire romantikus kép élt bennem Ferencről. Ma sok mindenben más a testvérek élete, mint Szent Ferenc korában, ahogy a világ is rengeteget változott, de reményem szerint azért ma is az ő lelkiségét próbáljuk megélni több-kevesebb sikerrel. Azt hiszem egyébként, hogy alig van olyan lelkiségi, vagy szerzetesi közösség, amelyben ennyire meghatározó az alapító személye. Ferenc mindig megmarad számunkra olyan ideálnak, akit próbálunk egyre inkább megismerni, és követni. Az én életemben a hitben való elköteleződés, a „megtérés” és a ferences hivatás párhuzamos történet volt. 1990-ben, huszonegy évesen kezdtem a noviciátust Esztergomban, majd Szegeden tanultam tovább. 1998-ban végezetem a szegedi teológián, és az egyetem néprajz szakán. Ezután a zalaegerszegi közösségben éltem négy évet, és csak ezután lettem pap. Sokáig nem éreztem papi, csak szerzetesi hivatást. A zalaegerszegiek azt mondták viccesen, hogy ők „imádkozták ki”, hogy pappá legyek, de féléves papság után Budapestre a Ferenciek terére helyeztek. Ez egy nagyon érdekes templom a főváros közepén, az ország egyik lelki központja napi hét órás gyóntató szolgálattal, vasárnaponként tizenegy szentmisével. Hét évet töltöttem itt, majd egy évig Szécsényben voltam káplán és helyettes magiszter. Ezután pedig újból visszakerültem a Ferenciek terére, ahol újabb két évet szolgáltam templomigazgatóként. 2012 augusztusa óta a szegedi közösségben élek, és a plébánián káplán vagyok.

Forrás: Ferencesek