Hummes bíboros a papi cölibátusról
"A Szentlélek a pap konszekrálásánál Jézus Krisztushoz teszi őt hasonlóvá a Főhöz és Pásztorhoz, és vele létesít köteléket, melyet a papnak el kell sajátítania, meg kell élnie szabad és tudatos módon, egyre teljesebb élet és szeretet közösségben, úgy, hogy egyre teljesebben elsajátítsa Jézus Krisztusnak az érzületét és magatartását. Az Úr Jézus és a pap között létrejött kötelék ontológiai és pszichológiai, szentségi és morális kötelék, s ez az alapja és ereje a Lélek szerinti életnek, az evangéliumi radikalizmusnak, melyre minden pap hivatott ma is, s mely megkívánja sz állandó lelki képzést. ."
Az egyházi cölibátus mennyegzős karaktere megfelel krisztus és az egyház kapcsolatának, és a pap arra hivatott, hogy értelmezze és élje ezt, ehhez ki kell, hogy táguljon az értelme, meg kell, hogy világosodjon és melegedjen a szíve. A cölibátusnak boldog áldozatnak kell lennie, krisztussal együtt kell megélni, azért, hogy Ő árassza a papba az Ő jóságát, és kimondhatatlan szeretetének teljességét
Ebben a vonatkozásban ad magyarázatot XVI. Benedek: "A cölibátus alapját össze lehet foglalni a kifejezésben: Dominus pars mea, - Isten az én osztályrésze, - Ő az én országom. A cölibátus csak teocentrikus lehet. Nem jelentheti a szerelem megvetését, sőt azt kell, hogy jelentse, hogy egyre teljesebben átadja magát az emésztő Isten szeretetnek, hálás a vele való intim életközösségért, az ember szolgálatáért. A cölibátus a hitről tanuskodik, az istenbe vetett hitről, mely egy olyan életformában jelenik meg, melynek értelmes alapja csak az Isten lehet.
"Az Őrá alapozott élet, a házasságról és családról való lemondás, azt jelenti, hogy elfogadom és tapasztalom a valóságos Istent, és ezért hozzá viszem az embereket, férfiakat nőket. ."
A teljes írás itt olvasható: http://www.budaorsromkath.hu/uj/content/colibatus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése