Az engedelmesség allegóriája

Az Engedelmesség Úrnő

GIOTTO di Bondone firenzei festő műve kb. 1330-ból. A szent Ferenc Bazilika altemplomában az oltár előtt állva, azon az oldalon, ahol a passió jelenetek láthatók boltozat a négy háromszögű vitorlájának egyikébe Giotto az Engedelmesség allegóriáját festette meg. Eredete a ferences rend regulájának első szavaiban található: „Ferenc testvér engedelmességet ígér Honóriusz pápa úrnak…” A képen szent Ferenc az Engedelmesség Úrnő előtt térdel, miközben könnyed mozdulattal és egy jármot/igát tesz éppen a nyakára. Az engedelmesség, latinul Obedientia, ebből származik: ob-audire = odahallgatni. Az Engedelmesség Úrnő ezért helyezi ujját szája elé, csendre intő mozdulattal, és azzal a gesztussal, amit úgy szoktunk értelmezni: „maradj nyugton, légy csendben! Hallgass!” Halld meg Isten akaratát, halld meg és vedd észre a másik ember szükségleteit, és a te saját magad szükségleteit. (Az igaziakat.)

Az Engedelmesség Úrnő társaságában két erényt láthatunk: Az Alázatosság Úrnőt és az Okosság Úrnőt.  Az Alázatosság Úrnő egy gyertyát tart maga előtt. Ez az embernek a saját arcára vetődő fény jelenti mintegy az önmagunk megismerését. Ez az alázat. Tudni és ismerni pontos helyünket. Az Okosság úrnőnek két arca van. Van egy idősebb/érettebb arca, ami hátra felé, a múltja felé tekint. Tudatában van eredetének, nem felejti el múltját, hanem tanul belőle. 

Okosság Úrnő

Az engedelmesség Úrnő társaságában az Okosság egyik arcával hátra fele néz, másikkal pedig előre , még pedig egy tükörbe, mert a bölcsesség tudja azt is, kicsoda ő ma, és nem csapja be magát. A tükör másik oldala szent Ferenc felé van fordítva, ami az önmagunkba tekintést szimbolizálja. Jobb kezében az Okosság, számtani és csillagászati eszközöket tart. Míg a tükör az önismereté, ezek a távolság mérés eszközei, és a hely meghatározásé. A csillagok távolságát, az ég méreteit, távolságát mérheti vele az ember. Aki így tesz, és magát, életét, múltját, jelenét, az éghez méri, az valóban okos. Ez egyben a jövő útját is jelenti. Az Okosság Úrnő így arra tanít bennünket, hogy soha nem lehetünk valóban engedelmes emberek, és nem hallhatjuk meg Isten akaratát, embertársaink és a magunk szükségleteit, ha nem leszünk egész/teljes emberek; ha nem ismerjük múltunkat, nem tudjuk, kik vagyunk ma, és ha nincs a jövőre nézve valami irányultságunk, célunk.

A gőg elűzése

Az Engedelmesség ábrázolás jobb oldali részében azt látjuk, hogy egy angyal éppen a Gőgöt űzi el. Ez egy félig ember félig állat alak, egy kentaur, amit a görög mitológiából kölcsönöztek, de mindenképpen egy torz emberi életet jelent. A szeme el van kötve az elvakultság jeleként. A bölcsesség jelképe a rózsaszín palást félre van rajta csúszva, és a puszta, mezítelen emberi test látszik alatta. Vö. Ferenc beszél a test okosságáról. A Gőg, az önzés, negatív aspektusát jeleníti meg, azt, hogy eltorzítja az emberi személyiséget. A Gőg úgy teli van önmagával, hogy nem tudja meghallani mások szükségleteit. A büntetése az, hogy elűzik, olyan messzire, hogy ne fertőzhesse meg az igazság valódi keresőit.

Háttér

Megfigyelhető, hogy az Engedelmesség úrnő feje mögött halványan  ugyan, de jól láthatóan, egy keresztre feszítés jelenet látszik, mint falfestmény. Végül is Ferenc engedelmessége, és minden keresztény ember engedelmessége nem másból forrásozik és táplálkozik, mint Krisztus engedelmességéből, amit leginkább a kereszthalál jelez. Mindez egy templomban történik, vagyis az egyházban, ami csak ezt az egyetlen eseményt teszi láthatóvá. Csak a kontúrok láthatók = felsejlik benne. De vázlatos mivolta jelzi: még nincs befejezve, aki engedelmes, az testében kiegészíti azt, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik. Mondhatnánk: ki kell színezni, élővé kell tenni. Ez az egyedül fontos, ezt hirdeti, ez a lényege. Érdemes megnézni, hogy a kontúrokkal ábrázolt keresztre feszítés jelenetben egyetlen dolog színes: a Krisztus oldalából kifolyó vér és víz. Az egyház tanítása szerint ez az egyházat létrehozó és tápláló két szentséget a keresztséget, és az Eucharisztiát jelenti. Krisztus átszúrt oldalából támad az egyház. Ferenc engedelmessége tehát a keresztségben kapott istengyermekség kibontakoztatása, amint már mondtuk is, és nem másból táplálkozik, mint az Eucharisztiából. Az ecclesia szó jelent templomot és egyházat is. Ferenc engedelmes élete nem máshol, mint az egyházban valósul meg. Erről alapvetően szól a Regula első sorában, mely életről beszél, evangéliumi életről és egyházon belüli evangéliumi életről.

Az engedelmesség igája

Az Engedelmesség allegóriájának legfelső részében Szent Ferencet látjuk, amint a menny befogadja, az engedelmesség igájánál fogva, ami még mindig a nyakában van. Ferenc ez által jut a mennybe. Jól látható a Mennyei Atya vonzó, befogadó két keze. Ha azonban jobban megnézzük, látjuk, hogy az Atya keze és Ferenc igája között nincs zsineg, vagy valamiféle madzag. Ferenc nem egy dróton rángatott marionett figura, nem manipulált  ember. Ez nem lenne engedelmesség. Az engedelmesség önkéntes, szabad és tudatos. Ferenc szabad, és szabad választásából lett engedelmes, még ha felületes személő ezt nem is látja. Szabadon választotta Isten szolgálatát, mert tudja, a szeretet csak szabadságban létezhet.Szent Ferenc testén láthatók a szent sebhelyek, a stigmák. Mellette, két oldalt egy-egy angyal térdel, a kezükben tekercset tartanak.

Forrás: Szent helyek – Böjte Mihály OFM - http://ferences-zarandok.blogspot.com