Júda Oroszlánja

„Júda, téged dicsérnek majd testvéreid, kezed ellenségeid nyakán lesz. Atyád fiai meghajolnak előtted. Fiatal oroszlán lesz Júda, s a zsákmánytól kelsz fel, fiam. Azután elnyújtózkodik, s úgy fekszik ott, mint egy oroszlán, mint egy nőstényoroszlán. Ki ingerelné? Nem tűnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca a lábától, amíg le nem róják neki az adót, és a népek nem engedelmeskednek neki. A szőlőtőhöz köti csikóját és a szőlővesszőhöz a nőstény szamár fiát. Borban mossa köntösét, s a szőlő vérében ruháját. Szeme sötét, mint a bor, foga fehér, mint a tej.” Ter 49, 8-12

  

A szentírás magyarázat szerint ennek az igerésznek az a jelentősége, hogy Júda erejéhez és kiváltságos helyzetéhez kapcsolódik benne a messiási ígéret. A 10. verset sokszor úgy fordították, mintha egyenes messiási jövendölés lenne benne: „Nem tűnik el a királyi pálca tőle, amíg el nem jön, aki eljövendő...” A szövegkritikai vizsgálat és az összefüggés a fenti olvasást, illetőleg fordítást javallja. Júda törzsének hatalmáról és Dávid családjának királyságáról van szó, ami előképe a Messiás uralmának. Dávid valóban kiterjesztette uralmát a szomszédos népekre, s ez is előképe a Messiás egyetemes uralmának.