A pálos lelkiségről 3.

Mit csinálnak a pálosok, amitől a szivárványnak egy bizonyos színét képviselik a Katolikus Egyház lelkiségeinek sorában? Mit jelent számomra a pálos lelkiség?

Pálosszentkút

Eddigi tapasztalataim és kutatásaim alapján a pálos lelkiségnek négy alappillére van:

1.) Fontos a keresztény - jó értelemben vett - magyarságtudat

 - úgy érzem fontos, hogy egy magyar alapítású közösséget és lelkiséget is megismertessünk egyre szélesebb körben

- mindezt a hiteles tartalommal, mivel a magyarságtudat miatt belekeverik a pálosokat mindenféle vallási szinkretizmus és más tévtanítás közé, ill. az igazi tartalmat kitekerik, vegyítik.

2.) Főleg a magyarok által, de minden saját bűnért való vezeklés és más bűnéért való engesztelés a középpontban van

- a hivatalos másodrendi elismerésre törekvő Pálos Nővérek az engesztelésre külön fogadalmat is tesznek negyedikként, emiatt naponta engesztelő imaórát illetve önmegtagadásokat is végeznek; az engesztelés egész szerzetesi életük középpontja

3.) A Szűzanya különleges tisztelete az egyéni megszentelődés és az apostoli munka terén

- részlet a Pálos Rend szabályzatának 1. fejezetének 4. cikkelyéből: „A Boldogságos Szűz Mária, a Remeték Királynője, Rendünk Anyja és különleges Védasszonya. Ezt már legősibb időktől fogva kifejezték atyáink egészen a legutóbbi nagykáptalanig,  az egész pálos közösséget felajánlottuk Neki, s reá bíztuk a legmagasabb vezetést. Ezért a Boldogságos Szűz megmutatása Krisztus és az Egyház titkában, életének követése és tiszteletének terjesztése, a pálos lelkületnek különleges jellemvonásához tartozik. Hasonlóan apostoli tevékenységünket is át kell járnia a máriás jellegnek, különösen a rendre bízott kegyhelyeken, amelyek között első helyet foglal el Jasna Góra Częstochowában.”

- a Remeték Királynéjának közbenjárásának különösképpen köszönhető, hogy máig fennmaradt a rend II. József és a kommunizmus megsemmisítő intézkedései ellenére

4.) A remeteség szelleme azaz „Isten szemlélésének ápolása a magányban”

- kezdetben alapvető volt a rend megalapítása előtt, utána is napjainkig más módon: meg kell tehát különböztetni:

az „igazi remeteséget” (az egyiptomi remeték mintájára Krisztusért és az Ő nevében teljes csend, fizikai magány, világtól való elvonulás melletti böjt, virrasztás, engesztelés)

a „szív remeteségétől” (modern világ forgatagában megélt magány emellett a remeteség hagyományára való épített életmód)

- később alakult ki a remetékből monasztikus közösség Boldog Özséb alapító atya látomása alapján, aki összegyűjtötte a pilisi erdőkben magányosan élő remetéket egy közösségbe (egy nagy lángnyelvvé a sok kicsi lángocskát) majd sokáig „Szent Kereszt testvéreinek” nevezték a közösséget (ők a Bertalan pécsi püspök szabályzata és egyházmegyei püspöki regulák szerint éltek); később kapták meg Remete Szent Pálról mai elnevezést a XIV. században, illetve Szent Ágoston reguláját is ekkor kapták meg a Szentszéktől a rend hivatalos pápai jóváhagyásával (1308).

-  a mai modern korban módosult a remeteség fogalma pl. a lelkipásztori és evangelizációs feladatok növekedésével - inkább a „szív remetesége” felé tolódott el a hangsúly, így inkább lelki, mint fizikai síkon valósul meg; leginkább a másodrendnél van lehetőség a fizikai értelemben „igazi remeteségre”

„Ha tudni akarod az országod állapotát tekints Remete Szent Pál rendjére! Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszúl álla a szénája! De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország felemelkedőben van!” Pázmány Péter

„Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.) Pongrác testvér

A Magyar Pálos Rend és az Első honlapja elérhető itt: http://www.palosrend.hu, ahol olvashatók a rend hivatalos értesítői (Fehér Barát), illetve történeti áttekintés és képgaléria is található. Remete Szent Pál Monasztikus Nővéreinek (Pálos Nővérek) honlapja itt található: http://palosnoverek.hu/

Forrás: Philoméla

Erdőkürt, a Pálos nővérek monostora