A hivatástisztázás menete

Hogyan kezdjek hozzá?

Mit kerestek?

Nem véletlenül kezdi Jézus ezzel a kérdéssel az első találkozást Jánossal és Andással, akik később tanítványai lettek (vö. Jn 1,35–40). Mit is keresel? Mi az a kérdés, ami foglalkoztat? Először ezt érdemes tisztázni. A hivatáskeresésnek ugyanis több szintje van.

A. Életem egészének keresem az értelmét, a célját? Mi az életcélom? Mire alkotott az Isten?
B. Életre szóló elkötelezettségről gondolkodom (életállapot-választás): megházasodjam, szerzetes vagy pap legyek? Mire hív az Úr?
C. Ha ezt már eldöntöttem, akkor ezen belül miképp tudom konkrétan megvalósítani ezt a döntést? Kivel kössek házasságot? Milyen szerzetesközösségbe vagy szemináriumba lépjek be? Mikor?
D. Milyen szakmát válasszak? Maradjak-e abban a foglalkozásban, amit tanultam, vagy váltanom kellene?
E. Már választottam, de ezen belül hogyan éljem a mindennapokat? Hivatáson belül is sok kisebb-nagyobb döntés lehet, amiben keresnem kell az Isten akaratát.

Honlapunkon főleg a B és C kérdéssel foglalkozunk, de a többi kérdésről is találhatsz szempontokat.

„Kérjetek és kaptok” – avagy imádozz a hivatásodért!

A hivatás ajándék. Végső soron Istentől jön, ezért kérnünk kell, hogy felfedezzük, felismerjük és befogadhassuk.

Aktív keresés szükségessége – avagy gyakorlatozz!

Kérdéseinkre ritkán érkezik válasz tőlünk független módon. A hivatáskeresésben nagyon fontos, hogy aktívan keressünk, és megtegyünk konkrét dolgokat. Az utunk lassan, fokozatosan bontakozik ki. Az egész utat sosem látjuk előre, de egy lépést igen. Ehhez megkapjuk a világosságot: „A Te igéd lámpás lábam előtt” (Zsolt 119,105). Aztán lépnünk kell. Szent Ignác nem véletlenül beszél annyit a lelkigyakorlatokról. A különböző gyakorlatok egy-egy lépést jelentenek előre az úton. Konkrét lépések nélkül csak illúzió a hivatáskeresés.

Alapozás szüksége – avagy erősítsd gyökereidet!

Házat sem a tetőnél kezdik el építeni, így az élethivatás megtalálásánál is lényeges, hogy először az alapok legyenek rendben. Ilyen alap az Istennel való kapcsolat elmélyítése, az elkötelezett keresztény élet (hitismeretek, szentségi élet, közösség) és az életcél megfogalmazása. Erre lehet aztán építeni a további keresést.

Az építkezés kövei

- Alapozás után jó, ha életed részévé teszed a komolyabb napi imádságot. A Jézussal való mély kapcsolat kontextusában fedezheted fel, hogy mi is az Ő terve veled.
- Szerezz minél több reális ismeretet a komolyan szóba jöhető alternatívákról. Könyvek és az internet mellett komoly személyes beszélgetés házaspárokkal, szerzetesekkel, papokkal rendkívül hasznos lehet. Hivatásukat szépen megélő családosok, papok vagy szerzetesek megismerése mágnesként hathat ránk, hogy mi is a helyünkre kerülhessünk. Szentek, főleg rendalapítók életét tanulmányozni szintén nagyon hasznos. Bennük ragyog fel legtisztábban egy életforma igazi arca.
- Légy figyelmes az érzelmeidre, vágyaidra, gondolataidra. Jegyezd fel a lelki tapasztalataidat, a döntési alternatívákkal kapcsolatos benyomásaidat, érzéseidet, vágyaidat. Pár hónap múlva lelki naplódra visszatekintve nagy segítségedre lehet ez, hogy világosabb kép rajzolódjon ki előtted arról, hogy mire is hívhat az Úr.
- Keress valakit, akivel beszélhetsz a benned formálódó kérdésekről, tapasztalatokról. Lelki kísérés nagy támasz lehet a megkülönböztetési folyamatodban.
- Próbáld ki magad! Ha azon gondolkodsz, hogy életedet miként szentelheted mások szolgálatára (minden élethivatás erről szól, akár családos, papi vagy szerzetesi!), érdemes kicsiben elkezdeni. Keress valamilyen szolgálatot, önkéntes munkát, karitatív tevékenységet, ami mások segítéséről szól, és amit rendszeresen tudsz végezni.
- Vegyél részt hivatástisztázó programokon! Számos szeminárium és szerzetesrend ajánl fel hivatástisztázó programokat (nyílt napok, lelkigyakorlatok, hivatástisztázó kurzus, stb.). Ezek alkalmak arra is, hogy hozzád hasonló, hivatásukat kereső fiatallal találkozz.
- Légy türelmes! Nem kell kapkodnod. A döntéshez idő kell. Meg kell érlelődnie. Sose kapkodj. A sietség nem jó tanácsadó.
- Ne is húzd végtelenségig a döntést. Tökéletes biztonságod sosem lesz. Merj bízni Istenben és dönts! Bátraké a világ!

Lelkivezetés

„Aki önmagát választja tanítómeseterének, az bolondnak lett tanítványa.”(Szent Bernát)

Megkülönböztetési, döntési helyzetben különösen hasznos, hogy legyen lelki kísérőd, más szóval lelkivezetőd.

Mi is a lelkivezetés?

Megosztani valakivel benső tapasztalatunkat, imáink, hivatáskeresésünk kérdéseit, érzéseit, gondolatait. Lelki vezetésnél a cél az Istennel való kapcsolat elmélyítése, és a megkülönböztetés, hogy merre vezet a Lélek. A lelkivezetés nem ugyanaz, mint a gyónás vagy pszichológiai segítő beszélgetés, bár olykor lehetnek átfedések.
Mi a lelkivezetés haszna ?

Közelebb a valóságomhoz

Megfogalmazom azt, ami történt bennem és kimondom. Ennek nagyon nagy jelentősége van, mert sokszor nem is vagyunk tudatában, hogy mi minden zajlik bennünk. Szerető, elfogadó közegben viszont feltárulkozhatok, ezáltal is közelebb kerülök önmagam valóságához, és jobban észreveszem Isten működését is az életemben.

A külső szem biztonsága

Egy külső szem másképp néz rá a tapasztalatomra, kérdéseket tehet fel, melyek elmélyítik vagy éppen kihívás elé állítják. Megerősítő, bátorító lehet, hogy amit átéltem, abban bízhatok. De a lelkivezetőm hangja olykor lehet kritikus: ez megóvhat a tévedésektől, amelyekbe egyedül beleszaladnék. Szent Ignác is felhívja a figyelmet, hogy a gonosz lélek cselvetéseivel szemben is mennyire hasznos lehet a megnyílás egy lelki ember előtt.

A tanulás lehetősége

A lelki kísérő tapasztalatai, tudása, tanácsai is nagy hasznunkra válhatnak. Rajta keresztül valahogy a keresztény közösség kétezer éves lelki tapasztalatának kincsestárával kerülhetünk kapcsolatba. Ez a lelki hagyomány ugyanazon Szentlélek gyümölcse, mint a Szentírás.

Mélyebb hittel élni

Összességében pedig jobban a hit szemével pillanthatok rá az életemre, történésekre, döntési helyzetekre. Új hozzáállással, Jézussal nagyobb egységben mehetek vissza a világba.

Kísérés és döntés

Szent Ignác nagyon szigorúan megtiltja, hogy a kísérő (a lelkigyakorlat-adó) befolyásolja a lelkigyakorlatozót a döntésében. A legfontosabb, hogy Istennel való párbeszédben az ember maga döntsön. A lelkivezető nem dönthet helyettem! A felelősséget nekem kell vállalnom. Lelki kísérés kérése tehát nem lehet menekülés a felelős döntés elől. A kísérő csak segíthet tisztázni az alapkérdést, előkészíteni a döntést, vagy külső szemlélőként szempontokat adhat a döntés hitelességét illetően, de soha nem dönthet helyettünk.

Lelkivezetés – lelki kísérés?

Régebben mindig a lelki vezetés szót használták, újabban viszont a lelki kísérés van elterjedőben. Igazából valahogy a két kifejezés együtt fejezi ki ennek a szolgálatnak a valóságát. Kísérés azért, mert elfogadás, meghallgatás jellemzi a kísérőt, és hogy a döntésben szabadon kell hagynia a másik embert, nem helyes, ha befolyásolni próbálja valamilyen irányban. Tulajdonképpen az igazi vezető a Szentlélek, lelki kísérő akit kísérnek, egyaránt a Lélek útmutatásaira próbál figyelni. Ugyanakkor a hagyományos lelki vezetés kifejezés is érvényes annyiban, hogy a kísérő olykor valóban vezet, tanít, utat mutat, főleg a lelki élet kezdetén járók számára.

Kit válasszak lelkivezetőnek?

Olyan embert, aki egyrészt maga a Lélek útján jár, azaz hiteles keresztény életet él, imádkozó és jó ember. Van tapasztalata az Isten útján való járásban, és ebből a szempontból előttem jár. Aki tud meghallgatni, és akinek valóban van ideje erre. Avilai Szent Teréz szerint a lelkivezető ne csak jámbor legyen, hanem tanult is. Józan ész és megfelelő teológiai alapismeretek a jó lelkivezető fontos ismérvei. Az, hogy férfi-e vagy nő, szerzetes, pap, vagy világi, nem döntő szempont. Inkább az a lényeg, hogy kiben tudok jobban megbízni, ki iránt vagyok képes nyitott lenni.

Mi segít a lelki kísérővel való kapcsolatban?

Ima: azért, hogy a Szentlélek vezessen bennünket.

Hit, hogy Isten egy másik ember által is tud segíteni nekem.

Őszinteség, bátorság, beszélni arról, ami a valóságom.

Félelmek felismerése és kimondása.

Felkészülés a beszélgetésre: például jegyzetek, lelki napló átolvasása – ne ott gondolkodjak el azon, hogy mi is történt bennem, hanem már reflektáltam arra, hogy, mi történt, hol volt vigasz vagy vigasztalanság.


Ima

Minden keresztény hivatás gyökere az Istennel való kapcsolat. Ha Jézussal való barátságom elmélyül, akkor könnyebben meghallom az Ő hívó szavát is. Hivatáskeresésben ezért elsődleges fontosságú az imaélet elmélyítése.

Az imádság Istennel való párbeszéd, kölcsönös önközlés. Az emberi kommunikációt tanulnunk kell, hisz egy újszülött esetében is évek telnek el, mire beszélni tud. Az Istennel való párbeszédet is tanulnunk kell; az olyan mint egy új nyelv. Ahogy egy emberi nyelv elsajátításánál azt tapasztaljuk, hogy egyre többet értünk meg, hasonlóképpen az imaéletben való növekedéssel egyre gazdagabb módon, egyre több helyen fogjuk felfedezni Isten hangját.

Hogyan kezdjek hozzá az ima tanulásához? Ebben segíthetnek egyes imamódok és a hétköznapok lelkigyakorlatai.

Az ima Istennel való párbeszéd, amelynek nyelvét egész életünkben tanulnunk kell. De hogyan is kezdjünk hozzá?

Imádkozz, ahogy már tudsz

Valamilyen imatapasztalata, imagyakorlata szinte mindenkinek van. Bármilyen egyszerűnek vagy unalmasnak tűnik, használjuk először azt. Nyelvtanulásnál is a legfontosabb, hogy igyekezzünk kommunikálni, azzal a szókinccsel, amink van. A kisgyerek is először csak gügyög, mutogat, valahogy mégis megérteti magát a szüleivel. A kapcsolat a fontos, még ha ez a kommunikáció nem olyan kifinomult is.

Kötött imák

Az imádság nyelvének elsajátításában sokat segíthetnek imádkozó testvéreink. Más hívő emberek imáit imádkozva kimondhatjuk azt, amit esetleg nem is tudtunk volna megfogalmazni. Olykor egy imakönyvben talált ima egészen személyessé, sajátunkká tud válni (Hetényi Varga Károly művei, Beszélgetés a Mesterrel, Pákozdi István: Egyetemisták imakönyve, Szabó Ferenc: Arcod keresem, Istenkeresők vallomásai, Híd az égbe: A világ legszebb imái).

Az ima nagy tanítója a Szentírás. Imádságunknak a Zsoltárok könyve is különleges forrásává válhat. A zsolozsma imádsága is tulajdonképpen szentírási imádságok gyűjteménye.

Felfedezhetjük a rózsafüzért is. Ha nem gépiesen imádkozzuk, nagyon mély szemlélődő imává válhat. Jézus életének titkait szemlélhetjük általa Máriával.

Imádkozhatunk naponta hivatásunk megtalálásáért.

Szabad imák

Isten Atyánk. Jézus a mi Urunk és barátunk. Bensőséges, személyes kapcsolatra vagyunk hivatottak Istennel. Ebből következik, hogy úgy fordulhatunk hozzá, mint barátunkhoz, kötetlen, szabad személyes szavakkal. Elmondva Neki, minek örülünk, mi aggaszt, mindent, ami életünket érinti. Istent érdekli az életünk, ahogy egy jó szülőt nagyon foglalkoztatja a gyermeke helyzete. Jézus arra is bátorít minket, hogy merjünk kérni Istentől. „Kérjetek és kaptok.”

Olykor segíthet, ha levelet írunk Istennek, saját szavainkkal kifejezve helyzetünket, vágyainkat, hálánkat, kéréseinket.

Istenre hallgatva

A Szentírás Isten szava. Ezért ha Istenre akarunk figyelni, meg akarjuk hallani az üzenetét, feltétlenül figyelnünk kell erre a forrásra, ahol Isten kifejezte önmagát. Jézus Krisztus az a személy, akiben Isten teljesen megmutatta Önmagát, és minden üzenetének lényege Jézusban van. A Biblia egésze Jézusról szól. Jézus a Szentírás szíve és kulcsa.

A szentírás imádságos olvasásának számos módja van, például Lectio Divina vagy a lelkigyakorlatokból ismert ritmikus ima és az ignáci szemlélődés.

A Szentírás olvasása és imádkozása a keresztény lelki élet kiapadhatatlan forrása.

A figyelem imái

Isten nemcsak a Szentírásban vagy a liturgiában szólít meg, hanem az élet minden területén. A szerető figyelmesség imája, vagy examen nagy segítség lehet abban, hogy egyre figyelmesebbekké váljunk Isten jelenléte iránt.

Az imádság tere

Nagyon hasznos, ha kialakítunk egy szent teret, egy imasarkot a szobánkban. Egy szentkép vagy ikon, gyertya sokat segíthetnek ráhangolódni az imádságra. Kápolna, templom az Oltáriszentség jelenlétével különlegesen segíthet megtapasztalni Isten közelségét. A külső csend is olyan valóság, amely nélkül aligha tudunk mélyen imádkozni.

A testtartásról

Testtartásunk sem közömbös az imában. Egész lényünk kapcsolatban van Istennel. Ha imádkozunk, a testünk is imádkozik. Ezért érdemes olyan testtartást választani, ami összeszedettséget ad, kifejezi a tiszteletet Isten iránt, ugyanakkor nem kényelmetlen, hogy 10 perc után másra sem tudunk figyelni, mint hogy sajog a térdünk. Az Istennek valóban odaadott idő elég aszkézis, nem érdemes kényelmetlen testtartással figyelmünket elterelni a lényegről.

Lelkigyakorlatok

Az imaélet fejlődésében rendkívüli módon segíthet egy néhánynapos, személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat. Érdemes háromnapossal kezdeni, nem feltétlenül kell nyolcnaposat bevállalni az elején.

Szent Ignác számos imaformát ismertet Lelkigyakorlatos könyvében, amelyek hasznosak lehetnek imaéletünk elmélyítésében.

Imamódok a Szentírás imádságos megközelítéséhez

A Szentírás Isten szava, amely által ma is szól hozzánk. Ezek a módszerek élesíthetik hallásunkat, hogy befogadhassuk Isten üzenetét, személyesebb kapcsolatba léphessünk vele.

1. Ritmikus imamód

Elsősorban zsoltárok, jézusi beszédek imádkozásához hasznos módszer.

2. Szent Ignác-i szemlélődés

Evangéliumi történetek imádkozásához ajánlott módszer.

Examen

Az egyik legjelleztesebb jezsuita imaforma: imádságos visszatekintés az elmúlt napra, Isten jelenlétének keresése. A Szent Ignác-i examen – ahogy a latin eredetű szó sejteti is – egyfajta lelkiismeret-vizsgálat. Olyan folyamat, amelyben kifejeződik a jó és a rossz, az értékes és értéktelen elkülönül egymástól. Mégsem a múlton való rágódás, nem turkálás bűneink között, nem az önvád gyakorlása, hanem a valóságunk, Istennel való kapcsolatunk hálás tudatosítása, Isten jelenlétének keresése. A szerető figyelmesség imájának is szoktuk nevezni.
Az ima jelentősége a jezsuiták számára

A szerzeteséletben, de egyáltalán az igazi keresztény életben is, az Istennel való kapcsolat a valóságunk középpontja. Isten miatt lettünk szerzetesek, és a Vele való kapcsolat ad életet és értelmet minden pillanatunknak. Jezsuitaként Jézus társai vagyunk, az Ő küldetésében járunk, és ez csak Vele együtt valósítható meg. A Jézussal való barátság ad nekünk erőt és célt. Legfontosabb örömeink is ebből a kapcsolatból származnak.
A jezsuita ima fő szerkezeti elemei

A mindennapi eucharisztia, a papoknak az egyénileg végzett zsolozsma, a személyes csendes ima, valamint a napi két examen alkotják a jezsuita imájának fő elemeit. Az eucharisztián kívüli közösségi ima nálunk – karizmánkból fakadóan – viszonylag ritka és rövid szokott lenni.

Nagyon lényeges viszont az „Istent megtalálni mindenben” ignáci elv. Azaz igyekszünk Istent keresni és megtalálni a többi tevékenységünkben is. Istennel való kapcsolatunk megújulásának és ápolásának különleges eszköze a nyolcnapos lelkigyakorlat, amit minden évben elvégzünk.

Most pedig néhány imaformáról részletesebben.

Személyes ima

A jezsuita imaéletének formálódását alapvetően meghatározza Szent Ignác lelkigyakorlata, amely az imádság iskolája is. A képzésünk kezdetén, a novíciátusban, és a végén a harmadik probációban, elvégezzük a 30 napos Szent Ignác-i lelkigyakorlatot, egyébként pedig minden évben 8 napos lelkigyakorlatot végzünk. Hétköznapi életünkben, a személyes csendes imáinkban többnyire a lelkigyakorlatok valamely imamódját használjuk.

A képzett jezsuiták imaéletére vonatkozóan ugyanakkor Szent Ignác nem írt elő sem módszert, sem időtartamot. „Elég, ha számukra az a szabály, melyet éleslátású szeretetük diktál nekik” – írja a Rendalkotmányban (RA582.) Miután a jezsuita már sok lelkigyakorlatot elvégzett, ismer számos imamódot, keresnie kell, hogy az adott életszakaszában melyik imamód segíti őt jobban Istenhez. Ugyanígy a személyes ima hosszát is a lelki vezetőjével egyeztetve kell meghatároznia. A Társaság történetében ugyanakkor voltak idők, amikor ezt szabályozták. Akkor egy óra személyes imát írtak elő a jezsuitáknak.

Liturgikus imák

A szentmise az imádság központja és forrása. Nem véletlenül szokták Szent Ignácot miseruhában ábrázolni. Ez kifejezi, hogy lelkiségében az eucharisztia mennyire központi jelentőségű. A szerzetesi fogadalmainkat is a felmutatott Oltáriszentség előtt tesszük le. A diakónusoknak és papoknak feladatuk még a zsolozsma imádkozása, a nem klerikus rendtagok csak a zsolozsma bizonyos imaóráit szokták végezni. A zsolozsma jó arra, hogy imádkozzunk is azokért, akikért dolgozunk.

Examen

Ahogy említettük, az examen, vagy a szerető figyelmesség imája az egyik legfontosabb jezsuita imaforma. Imádságos reflexió a nap korábbi időszakára. Ez teszi lehetővé, hogy felfedezzük Isten szerető jelenlétét és üzeneteit életünkben, tevékenységünkben. A jezsuita ideál az, hogy a szerzetes képes legyen az Istennel egyesülve élni, nemcsak az imában, hanem a lelkipásztori munkában, sőt egészen profán tevékenységek közepette is, mint a takarítás vagy a bevásárlás. Az examen a megkülönböztetés helye is: imádságban keressük, hogy életünk eseményein keresztül mire hív bennünket Jézus. Milyen hozzáállást, milyen cselekvést vár tőlünk a Mester? Apostoli kezdeményezéseink gyakran ilyen imákból fakadnak.

A döntésről

Nehéz dönteni.

Nehéz, mert mindig több minden vonz minket, mint amit reálisan meg tudunk valósítani. Több a vágyunk, mint a valós lehetőségünk. Minden döntés ezért lemondás is. Dönteni azt jelenti, hogy meg kell halnunk sok lehetőségeknek, hogy egyvalamit választani tudjunk. Egy igen kimondása valamire vagy valakire nemet jelent sok más értékes alternatívára, és ez fájdalmas. Ugyanakkor csak a nemek által lehet valóban igen az igenünk.

De szükséges

Nehéz, de mégis dönteni kell. Még ha nem döntök, az is döntés. A lehetőségek ugyanis az idő múlásával mindenképpen bezárulnak, kénytelen leszek sorban lemondani róluk, és akkor talán az lesz a legfájdalmasabb belátás, hogy sok mindent akartam, de semmit sem sikerült igazán megvalósítanom. Ha viszont merek dönteni, az az emberi szabadságom legnagyobb lehetősége lehet. Döntések által válunk önmagunkká, döntéseink formálnak bennünket. Úgy lesz valaki Nobel-díjas fizikus, hogy valamikor úgy döntött, ezt a területet fogja kutatni, és naponta megerősítette ezt az elkötelezettségét. Igazán termékeny élet csak elkötelezettség által lehetséges. Energiáinkat, figyelmünket összpontosítani kell valamire, különben szétszóródunk.

A döntéshozatal lépései

1. A Döntés előkészítése

Önmagunk felkészítése

Nagy döntésekre először önmagunknak kell megérnie, mind emberileg, mind a hitben. Komoly döntésekhez emberi érettség kell: megszilárdult világkép, a nehézségekkel való bánás képessége,törekvés a másokról való gondoskodásra, felelőségvállalás stb. Ugyanez a hitre is igaz. Ezért szokták várakoztatni néhány évig a frissen megtérőket, mielőtt elfogadnák jelentkezésüket a szemináriumba.

Alternatívák ismerete

Minél több, valós információt szerezni a lehetséges utakról. Olvasni, személyes tapasztalatot gyűjteni, érintett emberekkel beszélgetni. Életállapot-választásnál nagyon hasznos találkozni családokkal, szerzetesekkel, papokkal, és az életükről kérdezni őket. Persze ismeretünk sosem lesz teljes a döntés előtt, de a megfelelő tájékozódással legalább alapvető illúziókat kizárhatunk.

Önismeret az alternatívák terén

Milyen talentumaim vannak? Milyen vágyaim? A mély, hiteles vágyak felismerése nagyon lényeges. Mások milyennek látnak? Milyen talentumokat ismernek fel bennem?
Szabaddá válás

Valóban szabad vagyok, nyitott az alternatívákra, vagy ragaszkodom valamelyikhez? Mit esik nehezemre elengedni? A jó döntés előfeltétele a rendezetlen ragaszkodásoktól való megszabadulás. Pozitívan megfogalmazva pedig nyitottság és nagylelkűség szükséges a döntéshez, mint Máriában volt: „Legyen nekem a te igéd szerint.”

2. Megkülönböztetés

A célt nézni

Szent Ignác egyik alapelve, hogy mindig a célt tartsuk szem előtt, és ehhez keressük az utat. A cél Isten és embertársaink szeretete. A mérlegelés tárgya, hogy melyik alternatíva segít bennünket közelebb ehhez a célhoz. Melyik úton tudok szeretőbb emberré válni?

Imádság  

 

Jézusra nézni a döntés közben. Ő a fény, a minta. Őt akarom követni. Az út ehhez képeset másodlagos. Jézus életét szemlélve megtisztul a tekintetünk, jobban látjuk az irányt. A hívás tőle jön. Jó Jézussal megosztani az alternatívákkal kapcsolatos érzéseinket, gondolatainkat. Lényeges továbbá, hogy folyamatosan kérjük Istentől, Ő mutassa meg nekünk az utat, adjon világosságot hozzá. Ha tapasztaljuk magunkban a gyengeséget vagy a szabadság hiányát, kérjük az erőt vagy az igazi szabadság ajándékát.

Lelki kísérővel megosztani a tapasztalatainkat

A lelki kísérés nagyon hasznos lehet ebben a szakaszban.

Alternatívák mérlegelése – döntési eljárások

Szent Ignác alapvetően három döntési időről beszél.

Van, amikor egészen egyértelmű inspirációt kapunk, hogy mit kellene választanunk. Ilyenkor nem is tudunk kételkedni abban, hogy Isten mire hív bennünket, mert olyan világos a követendő út. Ez ugyanakkor ritka adomány. A választás a legtöbb esetben bonyolultabb, de ilyen helyzet is adódhat. Amikor Isten a szívünkön keresztül szól, érzéseinken, vágyainkon keresztül. Ha az előzőek alapján nem kapunk világosságot, akkor az értelem érvei alapján mérlegeljünk.

3. Döntés

A megkülönböztetés során lassan valami ki szokott kristályosodni, de emberi döntéseknél tökéletes bizonyosság, abszolút teljes világosság nem szokott lenni. Valami kockázat mindig van. Egy ponton merni kell dönteni.

Itt az Istenbe vetett hit és egészséges önbizalom nagyon fontos. Bízhatok, hogy Isten vezetni fog tovább. Ráhagyatkozhatom, nem hagy cserben. Még ha tévednék is, Ő fel tudja használni ezt a jóhiszemű döntésemet a tervében. Nem kell „görcsölni”.

Nagyvonalú ráhagyatkozás: „Uram, ezt látom, ezt ismertem fel akaratodnak, ezen indulok el. Felajánlom neked választásomat, erősíts meg, vagy jelezzed, ha mást szeretnél!”

4. Döntés megerősítése

Nagyon hasznos, ha miután meghoztam a döntésemet, ezt írásban is kifejezzem. Így döntöttem, ezért és ezért. Megerősít az elhatározásomban, ha ezt megteszem. Komolyságot ad a döntésnek. Lehet ennek ünnepélyességet is adni, például elmegyek egy zarándokhelyre, és felajánlom Istennek döntésemet, és kérem segítségét a végrehajtáshoz.

A döntésnek megfelelően kell cselekedni, életre váltani kis dolgokban is a nagy döntést. Sok minden csak ekkor lesz világos. Lépek, és gyakran jön az érzelmi megerősítés is. Határozatlanság és a kiskapuk elveszik a döntés erejét.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ha például úgy döntök, pap leszek, azonnal világgá kell kürtölnöm, de azt igen, hogy megtervezem, hogy mikor és milyen konkrét lépést kell tennem a végrehajtáshoz.

Forrás: Jezsuiták