Erény, aszkézis, vidámság

"Mindnyájunk közös igyekezete az legyen, hogy le ne térjünk az erényes élet útjáról, és a fáradtság miatt lélekben le ne törjünk. Ne mondjuk azt, hogy már oly régen gyakoroljuk az aszkézist. Ehelyett minden nap, mintha csak akkor kezdenénk, gyarapodjunk a vidámságban." (Remete Szent Antal)

Három kulcsfogalmat emel ki Szent Antal ebben a mondásában: erényes élet, aszkézis és vidámság.

Az erényes élet szükséges, hogy belső békét találjak Istenben.  A három legfontosabb: hit, remény és szeretet, ezek szorosan összekapcsolódnak és a lelki élet vezérfonalai. Erény nélkül nem válhatok hitelessé, és így nem tehetek igaz tanúságot Krisztusról. Sajnos korunkban sikerült a szavakat devalválni, ez annak is köszönhető, hogy kereszténységünkben sokszor előfordult, hogy pusztán a szavak szintjén beszéltünk Jézus Krisztusról. Imádkozom, hogy eljöjjön egy olyan korszak, amikor a szekularizálódott társadalomban, tömegesen jelennek meg azok a hiteles keresztények, akik életük árán is képesek tanúságot tenni.

Az aszkézis a szeretetből való lemondás lelkünk megerősítése céljából. Veszélye lehet, hogy céllá válik, de korunkban inkább az aszkézis hiányáról beszélhetek, mint veszélyeiről. A sivatagi atyák hősies fokon gyakorolták a lemondást. Életüket egészen átadták Istennek és így tettek tanúságot. Ők vállalták az evangélium radikális követését és valóban felvették a keresztet, és csak Jézus Krisztus volt életük egyetlen vezérfonala. Számomra ezért példák. Bennem is él ez a vágy a radikális evangélium követésre. Jelenleg a város pusztájában élhetem ezt meg, de hamarosan jön a vidéki pusztaság, ahol a csend és a munka közepette fedezhetem fel azt a valóságot, amit példaképeim felfedeztek életükben, és kihatással volt egész lényükre.

A vidámságot vagy örömet alapvetően szükségesnek tartom, ahogy Szent Antal is, ebben a mondásában. A krisztusi ember, ha lelke mélyére ás, akkor ott rátalálhat egy olyan örömforrásra, amit tőle soha többet nem tudnak elvenni. Talán a legnagyobb felismerésem ezzel kapcsolatban, hogy közösségben vagyok a Szentháromsággal. Isten ajándékozott meg az élettel és vezérli azt. Jézus Krisztus megváltása által pedig az örök boldogság várományosa vagyok.

Forrás: A remete útja Jézus Krisztushoz blog