A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra, mit szeretnek benne. Havasi Viktor írását adjuk közre.
„Aki fogja a megfáradt kezet,
Aki felemeli a megtört szívet,
Aki vigaszt nyújt a szenvedőknek,
Aki felmelegíti a fázós lelkeket,
Hitet ad, ahol a hit már reményt vesztett,
Reményt sugároz a hitüket keresőknek.”
Amikor belépek a kútvölgyi Boldogasszony-kápolna szeretetteljes csendjébe, feltűnik előttem egy mosolygós, kedves arc, apró, törékeny termet, tekintetéből melegség sugárzik. Anyai szeretettel mint hazatérő gyermekét fogad a kis kápolnában. Bármikor mehetek hozzá, ő mindig örömmel vár, olyankor félreteszi a munkáját, számára a „gyermekei” a legfontosabbak.
Beatrix nővér számára minden látogató, minden lélek egyformán fontos, mindenkihez van egy kedves szava, tekintete biztatást és erőt sugároz. A hit, a remény és a szeretet az egyéniségéből fakad, beszélgetéseink során mindhárommal bőségesen megajándékoz. Akárhányszor megyek, lélekben mindig megerősödve, új erővel feltöltődve hagyom el Szűzanyánk e csodálatos kegyhelyét.
Beatrix nővért korát meghazudtoló tettrekészség jellemzi. Krisztus ügyéről beszél, tervezi a jövőt. Lelkesen vezeti végig a zarándokokat a csodálatos Mindszenty-emlékszobán, ahol Regőczi István atyával közösen, évtizedek áldozatos munkájával gyűjtötték össze a bíboros atya ereklyéit, majd István atyának, az Isten vándorának életútját bemutató emléktárgyait. Beatrix nővér 14 éves korában olvasta „Isten vándora” Belgiumban megjelent könyvét, melynek hatására elhatározta, hogy Magyarországon követi Krisztus ügyét, s már fiatal korában megtanult magyarul. Regőczi atya Az Isten vándora című könyvében a fiatal Beatrix nővért Jeanne d’Archoz hasonlította. Beatrix nővér Regőczi István letartóztatása után az atya ügyéért több alkalommal szembeszállt a kommunista rezsim hivatalnokaival. Amikor az Isten vándora az utolsó fogságából kiszabadulva magára maradt, állomáshelyet már nem kapott, Beatrix nővérrel közösen befejezték a kútvölgyi Boldogasszony-kápolnát.
Beatrix nővér évtizedeket töltött el István atya mellett mint munkatársa, mint legfőbb lelki támasza és betegsége idején gondozója, majd István atya halála után folytatta a magyarság engesztelésének ügyét. A nővérnek köszönhető, hogy a kútvölgyi Boldogasszony-kápolna ma is az engesztelés, a hálaadás és a szentségimádás helye maradt.
Havasi Viktor
Forrás: Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése