Felemelő érzés volt ebben az ünnepi esztendőben az apostolok közelségében eltölteni néhány napot - mondja Farkas László ezüstmisés bagodi plébános, aki néhány napja érkezett haza Rómából. A 25 éve pappá szentelt lelkipásztor hamarosan újra útnak indul, egy szentföldi zarándoklatnak lesz lelki vezetője.
Papi hivatásának legszebb pillanatai kötődnek ezekhez az utakhoz, mondja Farkas László, aki immár nyolcadik alkalommal jut el Jézus szülőföldjére. Emellett egy teljes évet töltött el a Fülöp-szigeteken missziósként, ami ugyancsak nagy hatással volt rá. A missziós szerzetesekkel második állomáshelyén, Kőszegen került kapcsolatba, tőlük világlátást tanult, a katolikus egyház egyetemességének felismerése ennek köszönhetően teljesedett ki benne igazán.
– Pappá szentelésem 1986-ban történt, ennek ünnepeltük 25 éves jubileumát június 26-án, a bagodi templomban megtartott ezüstmisén – idézte vissza. – Kétségkívül nagy esemény a 25 évre emlékezni, hiszen szép élményeim kötődnek az elmúlt negyedszázadhoz, ezért köszönettel tartozom Istennek a kegyelmeiért. A mi életünk legnagyobb szépsége maga a meghívás, hogy hirdessük Isten igéjét. Az Úr részéről az egy különleges kegy, hogy kiválaszt embereket erre a feladatra, akárcsak a prófétákat. Rá vagyunk szorulva Isten üzenetére, szeretnénk megkapni azt, ám az emberek egy részének nincs rá ideje vagy készsége, igazi távlatok nélkül, túlságosan a földi dolgokba temetkezve élik életüket.
Farkas László elmondta: már gyermekkorában megérezte az isteni meghívást. A papi hivatás gondolata akkor vetődött fel benne először, amikor ministránsként az oltár előtt térdepelve meglátta Bánk atya, azaz dr. Kovács Lajos zalalövői plébános kezében a magasra emelt kelyhet. Abban a mozdulatban benne volt az alázatosság és a magasztosság is.
A bagodi plébános pappá szentelésekor a zsoltáros szavait választotta újmisés jelmondatának: Bízzál az Úrban, bátran cselekedj, szíved legyen erős, és hagyatkozz az Úrra. Ugyanez a gondolat került fel az ezüstmiséje alkalmából elkészíttetett szentképekre is, azaz továbbra is lelkipásztori mottójának tekinti a fenti idézetet.
– Bízni kell Istenben, vele együttműködni és rá hagyatkozni – sorolta a plébános. – Az ember nem tud mindent megtenni, ám amire adottságai alapján képes, azt kövesse el, s jutalmul az Úr majd teljessé teszi életét.
Farkas László papi hivatását Lentiben kezdte káplánként, majd Kőszegre helyezték, ahol hasonló feladatokat látott el. 1992-ben került vissza Zalába, Tófej és Zalatárnok plébániájára. A paphiány miatt három évre rá egy nagyobb közösség vezetését bízta rá az egyházmegye akkori főpásztora, dr. Konkoly István püspök: Vámoscsalád és Répcelak környékén több ezer hívő lelki gondozása lett a feladata. Néhány további állomáshely – köztük az említett fülöp-szigeteki misszió, vagy a Mindszenty bíboros szülőfalujaként ismert Csehimindszent – után 2008-ban a bagodi plébánia vezetését bízta rá dr. Veres András püspök. Ezzel visszakerült szülőföldje, Zalalövő közvetlen közelébe.
A bagodi plébániához az egyházmegye átszervezése óta egyébként hét település tartozik. Ez persze nagy terhet ró a plébánosra, illetve segítőjére, dr. Bodorkós Imre salomvári igeliturgia-vezetőre, hiszen napi rendszerességgel kell szentmiséket, igeliturgiákat tartani, vasárnap pedig négy helyen várják őket a hívek.
– A hét falu négy egykori plébániából tevődik össze – sorolja az ezüstmisés pap. – A bagodi mellett a zalaszentgyörgyi és a salomvári plébánia, valamint a hagyárosböröndi lelkészség tartozik hozzám. A hetvenes-nyolcvanas évekig öt-hat paptestvér végezte a szolgálatot ebben a hét faluban, Bagodon még káplán is volt. Ma egy plébánosnak kell a Zala folyásától nyugatra fekvő nagy terület szinte egészét ellátnia. Van két iskolánk, Bagod és Salomvár, a hitoktatást a nagy szakértelemmel és igazi lelkiséggel bíró Frigyes Mariannával közösen végezzük.
Forrás: Zala megyei hírportál - 2011
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése