Mit kér Isten népe a papoktól? Egyetlen dolgot: „Látni szeretnénk Jézust.” (Jn 12,21) A megkereszteltek azt kérik, vezessük őket Jézushoz, hogy személyesen megismerhessék őt, és kapcsolatba léphessenek vele. A papokon keresztül szeretnék látni őt, hallgatni akarják a szavát, látni akarják Istent. Az olyan pap, akinek szívében nincs jelen Jézus, semmit sem tud adni, hiszen senki sem tud olyat adni, amije nincs. Hogyan vezetheti egy pap a közösség imádságát, ha nem marad meg állandóan az Úrral való mély és bensőséges kapcsolatban, intenzív időt szentelve az imaórák liturgiájának, a napi elmélkedésnek, az Istennel való személyes együttlétnek?! Ha a pap nem imádkozik, áldozata haszontalan lesz, csupán szociális és világi cselekedet marad. Fokozatosan elveszíti a híveket, mert a forrás, melyben vizet keresnek, elapad.
Krisztus nagy imádkozó volt. Azt tanácsolom minden papnak, aki tudatosan vagy ösztönösen sodródik az aktivizmus felé, hogy gondoljon Kalkuttai Teréz anyára, akinek napirendjében mindig Jézus volt az első. Mielőtt felkereste volna a szegényeket, Istennel találkozott. Mielőtt kinyújtotta volna kezét a szegények felé, mielőtt karjába vette volna a haldoklókat, hosszú órákat töltött Jézus karjában, szemlélve és szeretve őt. A szeretetnek ebből a forrásából merítette életerejét, hogy egészen átadhassa magát a világ legelhagyatottabbjainak. Az Atyával való csöndes együttlét készít fel bennünket arra, hogy találkozzunk másokkal. Az embereket Isten szemével kell néznünk, és úgy közelednünk hozzájuk."
Robert Sarah bíboros
Forrás: Szent István Társulat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése