Könyvajánló
Stefan Kiechle: Hogyan döntsek? - Budapest - L'Harmattan Kiadó - Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2011.
Stefan Kiechlének, a német jezsuita rendtartomány főnökének könyve, a Hogyan döntsek?, mely a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szerzetesteológiai Intézet Kis út sorozatában jelent meg, praktikus segítséget nyújt fiataloknak és idősebbeknek egyaránt, hogy mit tegyenek egy adott döntéshelyzetben. A 21. században már nem divat az elköteleződés, sokkal inkább természetesebb a várakozás, az a fajta hozzáállás, hogy majd lesz valami. Azonban dönteni kell, sőt azt is fel kell ismernünk: azzal, hogy nem döntünk, mégiscsak hozunk egy döntést, sőt elszalasztjuk a szabadságunk adta választási lehetőséget, és csak sodródunk egy bizonyos irányba, sokszor abba az irányba, amelyhez a legkevésbé van affinitásunk.
A Hogyan döntsek? c. könyv hat rövid részre tagolódik. Az első fejezet címe: Van egy kis problémám Itt a szerző arról beszél, hogy mindannyiunk előtt sok döntési helyzet van, és egymástól eltérően közelítjük meg azokat. Vannak a fej-emberek, akiket inkább a racionalitás vezérel, és vannak a szív-emberek, akik inkább az érzéseiket követik. Az egyik nem jobb, mint a másik, azonban nagyon fontos, hogy egyik se legyen túl hangsúlyos, hanem inkább egészítsék ki egymást. Ez az első rész szól az idő fontosságáról egy döntési helyzetben, valamint arról, hogy Isten akaratának felismerése hogyan közelíthető meg.
A második rész Loyolai Szent Ignácról szól. A szerző bemutatja, hogy Ignác üzenetének a mai világban is van helye: ahogy ő eljutott egy döntésre, az ma is alkalmazható, sőt nagyon is helyénvaló. Ignác arra tanít, hogy az ember miként válhat közömbössé, hogyan lehet szabad a különböző befolyásoló tényezőktől, azaz hogyan lesz szabad valamitől és szabad valamire. Kiechle modern nyelven, a mai világban érthető módon és mai példákkal illusztrálja a folyamatokat és segít az előrelépésben. A választás három típusáról beszél, amelyeket közvetlen intuícióként, megmozdulásokként, valamint racionális választásokként ír le, és megemlíti, hogy ez a három sokszor kiegészíti egymást, ezek összhangjából születik egy jó döntés.
A harmadik fejezet a döntés kritériumairól szól. Két fő kritérium van, a gazdagabb termés, amikor a másik ember van előtérben, és az erősebb vigasz, amikor az egyén arra hivatott, hogy saját szemszögéből, saját boldogságából kiindulva nézze az eseményeket és e kettő alapján döntsön.
A következő rész módszerek által nyújt segítséget. Az elcsöndesedés és imádság, a szabaddá válás gyakorlása és a képzelet gyakorlatai mind abban segítik az olvasót, hogy a különböző élethelyzeteit jól közelítse meg, és miután szembenézett velük, milyen következő lépések segítik őt az előrehaladásban.
Az utolsó előtti rész, az ötödik, valós témákat, nehéz helyzeteket hoz példaként: amikor egy döntés zátonyra futott, amikor egy helyzet tragédiába torkollott. Felteszi a szerző a kérdést, hogy vajon egy korábbi döntést újra lehet e gondolni, milyen feltételek mellett lehet azokat semmisnek nyilvánítani, és vajon van e kiút egy olyan helyzetből, ami egy rossz, nem átgondolt döntés következménye. Segít feltárni, felismerni az idő és a motívumok szerepét egy-egy élethelyzetben.
A könyvet egy összefoglalóval zárja, amelynek azt a címet adta, hogy a döntéshozatal tíz alaptétele. Felsorolja a folyamat lépéseit, és segíti az olvasót abban, hogy az eddig elméletben olvasottakat át tudja ültetni az ő saját, valóságos élethelyzetébe.
A döntések életünknek olyan alap pillérei, amelyekre igazán érdemes odafigyelnünk. A ma döntése meghatározza a holnap eseményeit. Egy döntés sokszor összetett és nem annyira egyértelmű, de alapelveket mindig érdemes követni. A Hogyan döntsek? c. könyv gazdag ilyen alapelvekben, és az olvasónak felkínálja azt a bátorságot, amellyel életének kisebb és nagyobb döntéseinek szemébe tud nézni – bizalommal és reménységgel.
Kovács Kata
Forrás: Sapientia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése