 | |
| Hivatások Édesanyja, könyörögj értünk! |
- A meghívás megkülönböztetése
- van-e különleges meghívás az Úrtól a megszentelt (konszekrált) életre
- ha ez nincs akkor házasság (ld. 5. pont) vagy (nem hivatásos) egyedülálló világi szőlőmunkásként (ld. 6. pont)
- A közösségi meghívás megkülönböztetése
- hivatalos közösségben (rendek, apostoli közösségek, krisztushívők társulásai stb.) vagy ezek nélkül az Egyház közösségében megélt megszentelt életútra hív-e az Úr
- az Egyház, mint közösség és a plébániai, lelkiségi mozgalmak, rendek harmadik ágai által lehet közösségi életet élni a szabályokhoz lehetőségekhez mérten való alkalmazkodással, egyszerűbb pl. magánfogadalommal, szüzek rendje által, vagy fogadalom nélkül lélekben
- A közösség típusának megkülönböztetése
- ha a megszentelt életet biztosan közösségben kell megélni, akkor ez milyen típusú
- függ a kapott külső-belső talentumoktól, személyes kapcsolatoktól, lakóhelytől, stb. feltételektől pl. pozítív példa, közeli közösség megismerése is lehet a választás alapja
a.) monasztikus
- „hagyományos” rendek pl. pálosok (Magyar Pálos Rend és a másodrend felé törekvő Pálos Nővérek), ferencesek (első ág a ferences renden belül három fő vonulat a kisebb testvérek, kapucinusok és a minoriták, második ág a klarisszák közösségei, harmadik ágban több közösség a szabályozott közösségek közül pl. a Ferences Kisnővérek, Ferences Kistestvérek, Ferences Szegénygondozó Nővérek, Betegápoló Nővérek), domonkosok, jezsuiták (jezsuita rend, Jézus Szíve Népleányai), piaristák, ciszterek, stb.
- modernebb monasztikus közösségek pl. Nyolc Boldogság Katolikus Karizmatikus Közösség
b.) részben monasztikus - részben világban maradó
- modernebb közösségek pl. Szociális Testvérek Társasága, Egyházközségi Nővérek Társasága, stb.
c.) világi intézmény vagy más teljesen a világban maradó közösségi elkötelezettség
- pl Vinculum Caritatis közösség (világi intézmény), Emmánuel Közösség megszentelt formája (ez a b.) típus is lehet, mivel itt is választható a házicsoportban való életforma)
- Közösség nélküli megszentelt életút megkülönböztetése
- ha a megismert közösségek közül egyik feltételei sem vállalhatók, attól még lehet valakinek meghívása a megszentelt életre
- meg kell fontolni az alábbi életutak lehetőségét
a.) papság
- önmagában is nagy ajándék és szolgálat szerzetesi és más közösségi elkötelezettség nélkül is
- egyházmegyés világi papként is nagyon sok feladat van, nem muszáj mindenkinek szerzetespapnak lennie
b.) magánfogadalom
- kiegészítheti egy lelkiségi mozgalom, harmadrend, plébániai közösségi élet, de hivatalos szabályozott közösségi élet nem feltétel
c.) szüzek rendje
- közösségi élet itt választható a szüzek rendjén belül
d.) Családos hivatásnál maradva
- erre az életútra, hivatásra is vonatkozik a testi-lelki (pszichés) alkalmasság
- erre nincs külön meghívás, de kegyelem, ha sikerül megfelelő társat és még gyermekeket is ajándékul elnyerni az Úrtól
- világi elkötelezett élet választható, ha van rá lehetőség családi élet mellett pl.
a.) harmadrendek világiaknak létrehozott életútjai (pl ferenceseknél a harmadik ág nem szabályozott formája a Ferences Világi Rend, szervita harmadrend, kármelita harmadrend, domonkos harmadrend),
b.) társult tagság
- pl. Egyházközségi Nővérek Társaságánál,
c.) apostoli közösségek világiak számára is elkötelezetten élhető módja
- pl. Emmánuel Közösség
d.) monasztikus közösségeknél
- pl. a Nyolc Boldogság Közösség,
- az életszentségre való meghívás ugyanúgy vonatkozik a házasságban élőkre is és minden életállapotban élőre
e.) Egyedülálló életút
- nem hivatásosan, mint a konszekrált életutak, nem törekednek életre szólóan szüzességre vagy cölibátusra, ha lehet, házasságot kötnének
- átmenetileg, vagy akár egész életre szólóan
- ez is életszentségre vezető út, attól függően ki milyen talentumokat kapott,
- nem a szerzetesség vagy a házasság az életcél, hanem az örök üdvösség, mindazonáltal erősen megfontolandó hogy ennek mi az oka:
- valóban nincs meghívás
- lehet, hogy van meghívás, csak kevés az ima
- adott feltételekkel ez az elérhető átmenetileg
A legfontosabb annak eldöntése tehát:
1. Van-e megszentelt életállapotra meghívásom?
2. Ezt az életutat hivatalos közösségben kell-e járnom?
3. Ha nem, milyen egyéb módon élhetem meg az odaszenteltséget?
4. Ha ezek egyike sem adatott meg, a házasságban tudok-e - és ha igen, kivel - az életszentségre törekedni?
Az Egyházban hangsúlyos, hogy sem a megszentelt, sem a házas hivatás nem magasabb rendű a másiknál, tehát, senki sem érezheti magát az Úr szőlőjében többnek, vagy kevesebbnek ami a hivatást illeti. Minden lélek a saját meghívottsága szerint és életállapotában kap az életszentségre meghívást a keresztségből fakadóan. A papi, szerzetesi, közösségi odaszentelt és egyéb megszentelt életútra való hívás tényleg speciális, de a meghívás és az életút módja egyedül az Úr Akaratán, a mi állandó odafordulásunk, hűségünk, eredménye és talentumainktól függően bontakozik ki.
Kis Szent Terézünk sem lenne, ha nem lettek volna olyan szülei, akiket már ugyancsak a szentek között tisztelhetünk hivatalosan is: Louis és Zélie Martint 2008-ban boldoggá avatták.
Mivel az Egyház gazdagsága a közösségeiben is jelentős, a beosztás valószínűleg nem teljesen pontos. Akinek bővebb ismeretei vannak, kiegészítéseket és javításokat örömmel fogadok. A szüzek rendjében, a monasztikus és más szabályozott közösségekben hivatalosan, de harmadrendekben és magánfogadalomban élők számára is a megszentelt életre szóló meghívás, a konszekráció megélhető. Bízom benne, hogy a magánfogadalom egyházjogi státusza és szabályozása a jövőben javulni fog, bár valószínű ez a távolabbi jövő. A harmadrendek és a konszekráció kapcsolatához még további kutatást végzek.
Végül az alapvető hozzáállás:
- a belső átadottság, ez fontosabb minden külső formánál
- és az Úr Akaratának állandó keresése és megtétele.
Az Égiek oltalma adjon segítséget és kegyelmet minden hivatásában még bizonytalan testvéremnek, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb utat az üdvösséghez vezető úton és ha megtalálta, abban hűségesen ki tudjon tartani.
Bejegyezte: Mária Eszter
 |
| Válaszúton |
Tisztelt Admin!
VálaszTörlésÚgy érzem, van egy tévedés a szövegben. Mégpedig az, hogy a házasságra nincs külön meghívás. Szerintem mindegyikünknek Istentől rendelt hivatása van. És én éreztem, megtapasztaltam, hogy Isten tudatja velem: jó úton járok, jó, hogy házasságra készülök és a megfelelő emberrel. Persze lehet, hogy ez egy egyedülálló tapasztalat, de úgy érzem, ekkor nekem is egy meghívásom történt, illetőleg a lelkemben kinyilatkoztatott a hivatásom.
Nem tudom, a nálam bizonyára sokkal hozzáértőbb Adminnak erről mi a véleménye!
Lehet, sokakban él az a meggyőződés, hogy vagy külön házas, vagy külön megszentelt életre szóló hivatást ad Isten. De Koronkai Zoltán SJ atya, aki ezen a területen nagy tapasztalattal rendelkezik azt mondta egy előadáson, hogy mindenkinek az alaphivatása a házasságra szól és a szerzetesi és más megszentelt életútra egy különleges meghívást adhat az Úr.Ezen túl pedig mindenkinek az életszentségre alapvetően.
VálaszTörlésAmit megélsz, az lehet Istennek tetsző és helyes, ha tényleg nem a megszentelt életre hív. Segíteni fog a Számodra legjobb utat megtalálni és azon megmaradni.Akinek van meghívása, annak erről van egy belső bizonyossága. A házasságra akkor is vágyik, de az áldozatot felajánlja az Úrnak. Az egész hosszú folyamat, sok imádságra van szükség és más jelzésre, hogy teljesen biztos legyen az ember mi a terve a Jó Istennek.
Kutatásaim során a harmadrendek és a konszekráció témáját illetően találtam egy egyházjogi dolgozatot.Mittak Tünde, a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetében, a világi harmadrendekről írt doktori értekezésében ez áll:
VálaszTörlés"A világi harmandrendben terciáriusok által tett fogadalom csak a nevében mutat azonosságot a fogadalmakkal és igen tág értelemben tekinthető professionak. Joghatását tekintve valójában egy ígéret arra, hogy a belépett tag a harmadik rend szabályzatát betartva, a társulat céljait szem előtt tartva, saját életállapotában és a világban igyekszik apostoli életet élni."
"Összefoglalóan,a világi harmadrendeket az alábbi essentialis ismérvek jellemzik az 1983-as Egyházi Törvénykönyv alapján:
– valamely szerzetes intézmény karizmájában való részesedés,
– az adott alapító intézmény elöljárójától való függés és irányítás,
– keresztény tökéletességre való törekvés és apostoli élet,
– tagjai a világban élnek és szolgálatukat saját életállapotukban teljesítik,
– saját szabályzatuk van, amelynek megtartása a tagok számára kötelező.
Céljuk és küldetésük alapján hasonlítanak arra az alapító intézményre, amelynek felügyelete alá tartoznak, azonban lényegesen különböznek is attól, hiszen tagjai nem tesznek szerzetesi fogadalmat és nem élnek közösségben."
"Világi harmadrendben tett fogadalom (ígéret), amely lehet ideiglenes vagy örökös
Jogkövetkezmények
– személyes elköteleződés a testvéri közösség felé, de nem consecratio,
– a világban élnek,
– életállapotuk nem változik,
– apostoli életet élnek, de nem feltétlen követik a három evangéliumi tanácsokat,
– vagyoni jogaik és birtoklási,- szerzési joguk nem korlátozott,
– szabályzat betartása,
– más harmadrend tagja nem lehet."
"a terciáriusok nem követik az evangéliumi tanácsokat, vagy éppen követhetik is, de életformájuk és küldetésük nem az evangéliumi élet világtól elkülönülő közösségben való megélése (stabilitas loci et vita communis), hanem éppen a világban, a saját életállapotukban törekednek apostoli életet élni és tökéletesedni keresztényi létükben."
"Meghatározza, hogy a VÉK tagjai a szerzetesekkel és nővérekkel együtt ugyanabban a karizmában osztoznak, de azt ki-ki a saját életállapotának megfelelően éli meg."