„A keresztény életnek erős motivációra s még inkább szoros kapcsolatra van szüksége, az Úrral, ahhoz, hogy a keresztény élet ajándék és küldetés jellegét a maga teljességében megélhesse.”[1]
Jézusban válik megfoghatóvá mire hív bennünket az Atya. Nem kell sötétben tapogatóznunk, nem vagyunk egyedül hivatásunk beteljesítésében. Jézus, amikor követésére hív, világosságot, célt és “eszközöket” ad. Arra hív, hogy olyanok legyünk, mint Ő, olyan legyen az Atyával és az emberekkel való kapcsolatunk, mint az Övé. Jézus teljes életet élt és beteljesítette azt, amiért az Atya küldte: szeretetből önmagát adta értünk, nekünk. Benne láthatjuk milyen egy ajándékká vált élet.
Timothy Radcliffe domonkos atya írja Jézus életáldozatáról: „Mégis a pusztulással szembenézve, azon az éjszakán, mielőtt elárulnák, az őrült szabadság cselekedetét viszi végbe. Fogja szenvedését és halálát, megragadja sorsát, és ajándékot készít belőle. »Ez az én testem és én nektek adom.«”[2]
Jézusra kell figyelnünk, az ő érzületét kell elsajátítanunk, ha be akarjuk tölteni hivatásunkat! „Figyelmes odahallgatásban, párbeszédben, imában, érzületben, naptól napra engednünk kell, hogy az Úr formáljon bennünket, s mély vágyódással kell kérnünk, hogy a világnak közvetíthessük az Atya életét.”[3]
Mikovics Krisztina CB
[1] Egyházi Hivatások Pápai Tanácsa: Új hivatásokat egy új Európa számára. Magyar Katolikus Hivatásgondozó Intézet, Vác, 1999., 34. o.
[2] Timothy Radcliffe OP: Új dalt énekeljetek, L’Harmattan Kiadó, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2012, 32. o.
[3] Egyházi Hivatások Pápai Tanácsa: Új hivatásokat egy új Európa számára. Magyar Katolikus Hivatásgondozó Intézet, Vác, 1999., 34. o.
Forrás: FordulóPont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése