2017. október 31., kedd

Fogalomtisztázás a hivatásokkal kapcsolatban

A következő állításokkal és következtetésekkel találkoztam nem régen a hivatással kapcsolatos anyagok között:

„A szívében mindenki szerzetes.”

„Mindenki megszentelt hivatású, ezért kellett megszentelt élet évét tartani, hogy minél inkább erre hívjuk fel a figyelmet.”

„Azok az egyedülállók, akik nem házasodtak meg, de nem is papok vagy szerzetesek, fogadalomra hiányában is, - tehát teljesen mindegy tesznek e fogadalmat vagy sem, - életre szóló és tudatosan választott meghívást kaphatnak.”

Elgondolkozva az itt számomra tapasztalható különbségek ismeretének hiányán szeretném az alábbi fogalommagyarázatot közreadni. Jelzem, hogy ez nem tankönyvi és lexikoni hivatalos magyarázat, hanem eddigi ismereteimen alapul és a Katolikus Egyház tanításán és érvényben lévő egyházjogi törvényén alapul, de a jogi formánál egy egyszerűbb, gyakorlati megközelítés a hétköznapi ember számára az ő számukra való megértést segítő céllal.


1.    Megszentelt hivatás

Nem biztos, hogy szentéletű önmagában véve mindenki, aki megszentelt hivatású és minden életszentségben járó személy sem mind megszentelt hivatású.

Az igaz, hogy minden megszentelt az életszentségre törekszik – és persze minden életállapotban ez az elérendő cél -, de nem minden életszentségben járó kap megszentelt hivatást, ezért a magyar elnevezés „megszentelt hivatás”, eléggé megtévesztő.

A nagyobb kategória az életszentségre való törekvés, ezen belül a megszentelt életű személyek élhetnek elkötelezetten Isten szorosabb követésében.
A megszentelt hivatás elnevezést inkább a konszekrált élet és hivatás szinonimájaként érdemes használni.

Feltételezem, hogy az imádság és misztika szempontjából tekinthetik egynek a kettőt, mert minden életállapotban a komoly imaélet és az Istennel való misztikus kapcsolat is megélhető. Jó ha minden megszentelt (konszekrált illetve szerzetes) misztikus, de nem minden misztikus megszentelt életállapotú.

Mária és Márta szerepének életre váltása mindenkinél fontos, mindenkinek mindkettőnek kell lennie, de az eltérő hivatásokban a szerepek hangsúlya eltérő.

Már a Szentírás is leírja, hogy a mennyek országáért való lemondás a házasságról különböző út, mint az alaphivatás a házasság, mindkettő helyes, de Isten meghívásán múlik, kit melyik útra hív el. Nem jó tehát a különböző hivatásokat összemosni, mert eltérő szerepeket feladatokat szolgálatokat végeznek Krisztus Titokzatos Testében az Egyház részeként igyekezve Istennek minél teljesebb átadottságában élve.

2.    Konszekrált élet

A konszekrált hivatásnak a világi hivatással való viszonyának különbségének az alapja a fogadalom letétele, ez által az Isten szolgálata osztatlan szívvel a házasság kizárásával történik.

Aki ezen élet mellett dönt erre kapva meghívást, az egy életre szóló szívbeli döntést hoz, az osztatlan szív miatt, a házasság nem lehetőség már ebben az elköteleződésben. Emellett azonban az élet továbbadása és a termékenység ugyanúgy része az életének, csak ez nem test szerinti, hanem egyfajta lelki atyaság és anyaság formájában számos lelki gyermek részesedik lelki gazdagodásban az életátadásának gyümölcseként ezeknek a személyeknek a környezetében.

A fogadalom típusai professio ( hármas fogadalom szegénységre tisztaságra és engedelmességre) A consecratio,  a tisztasági fogadalom által válik valóra az Isten közelebbi odaadottságú szolgálata a házasság kizárásával.

A nem reguláris harmadrendi vagy oblátusi elkötelezettség nem minősül professionak sem formájában sem tartalmában, így ezen fogadalmak által nem lehet konszekrált egy elkötelezett személy. 

Van a konszekrált életnek speciális útja reguláris harmadrendben, amely lényegében szerzetesi élettel egyező és a reguláris obláció. Aki nem professió tartalmú rendekhez kapcsolt fogadalmat illetve ígéretet tesz véleményem szerint ha ezt kiegészíti egy consecratioval egy tisztasági fogadalommal, lélekben így is megélheti a konszekrált hivatást ahogy erre az Egyház történetében szentek között is volt példa.

3.    Megszentelt személy

A hivatalos egyházjogi státusz szerint az minősül megszentelt személynek, aki tagja egy megszentelt élet intézményének és aki professiot, azaz hármas fogadalmat tesz.Nem élnek közösségben, de a megyéspüspök vezetése alatt tágabb értelemben az egyházmegyés konszekrált remeték is ide tartoznak a professio által.

Kánonjogi értelemben a konszekrált szűz és a magánfogadalmas nem minősül megszentelt személynek, mert nincs hivatalos közössége és nem professiot tesz. A magánfogadalmas általában csak tisztasági fogadalmat, bár ritka esetben valaki hármas fogadalmat is tesz de ennek értelmezhetősége kérdéses a közösség hiányában (engedelmesség miatt) és a világi élet (szegénység) miatt. A konszekrált szűz elkötelezettsége eltérő a liturgia általi konszekráció azaz Istennek szenteltség és a lelkiség szempontjából, mint a hagyományos szerzetesi élet.

Úgy érzem, hogy mivel náluk a szívbéli odaadottság, az Isten Országáért való teljes odaadottság osztatlan szívvel a házasság kizárása megvan, természetes alapon őket is a megszentelt személyek közé lenne érdemes sorolni.

Egyes egyházi közlések a harmadrendi és a közösségek világi ági elkötelezettjeit is ide sorolja, de őket úgy gondolom nem kellene, mert nem consecratiora tesznek fogadalmat, a házas út lehetősége nyitott előttük, fogadalmuk más jellegében mint az Isten Országáért consecratioban fogadalmat tett személyeké ezért őket nem lehet a megszentelt személyek közé sorolni; olyan világi hívők, akik elkötelezetten valamely közösség karizmájának megfelelő lelkiségben élnek, de nem osztatlan szívvel, tehát lehet akár családjuk is.

Azon megszentelt élet intézményében élő személy, akár hagyományos rendi keretben, de ezen túlmenően akár a világi intézményekben vagy más közösségekben a consecratiora tesz fogadalmat természetesnek, hogy ebbe a kategóriába kerüljön.

4.    Életszentség

Az életszentségre való törekvés nem egyezik a megszenteltséggel, a megszentelt hivatásban való elkötelezett élettel. Minden életállapotban és hivatásban, tehát a papi illetve világi és azon belül a megszentelt hivatásban mindenki erre törekszik alapvetően, ha szeretne eljutni Isten ígéretének megfelelően az üdvösségre. 

Tehát a törekvés alapvető okai a következők:

-    az egyetemes keresztény hivatás erre való meghívásra vonatkozik,
-    az üdvösségre való törekvés életünk legfontosabb célja,
-    ez az alaphivatása minden életállapotban élőnek.

Az imádság és más módon megvalósuló szent törekvéseink során az Isten kapcsolatunk ápolása hasonló minden hivatásnál, de eltérő hangsúlyú és szívbeli elsőség más a különböző hivatásúnál pl. a házastárshoz való alkalmazkodás központi szerepű a házasnál Isten központúság megtartása mellett.

5.    Szerzetesi élet

Szerzeteseknek általában azok tekinthetők, akik egy hagyományos szerzetesrend, vagy bármely megszentelt élet intézményének tagjai.

Több féle közösségi típus létezik, ezeket az Egyházi Törvénykönyv pontosan szabályozza.

A hagyományos kolostori szerzetesrendek mellett modern pl. karizmatikus közösségek illetve a közösségi fejlődési és a pápa vagy püspök által jóváhagyási szintnek megfelelő apostoli élet társaságai, Krisztushívők társulásain túl a speciális világban élő karizmájú világi intézmények is lehetnek.

Ezekre mind az jellemző, hogy tisztasági fogadalom mindenhol van (consecratio), a tagok tehát nem házasodhatnak meg. További fogadalom a hagyományos közösségeknél a professio további két fogadalma, a  szegénység és az engedelmesség megvan a későbbi közösségeknél előfordul, hogy a tisztaság megfogadása mellett még a közösség karizmája szerinti ígérettétel van. Ennek formájaként előfordulhat, hogy nem ünnepélyes nyilvános fogadalom, hanem rendszeresen megújítandó magánfogadalom formájában tartják meg a közösség szabályainak megfelelően. Ez azonban, ha a magánfogadalom közösség szerinti szabályként teszik le eltérő súlyú jogilag, mint a közösségen kívül letett hivatásra vonatkozó magánfogadalom, lelki tartalmában azonban ugyanannak tekintehető.

6.    Magánfogadalmas elkötelezettség

A hivatalos közösség nélkül egyedülállóként letett magánfogadalom a megszentelt hivatás egy „köztes” útja, „megszentelt világi hivatás” hivatalos közösség nélkül de hasonló lelki tartalommal annak ellenére hogy a kánonjogi szabályozása minimális.

Ahogy korábban szó volt róla, vannak közösségek, ahol jogilag magánfogadalmat tesznek, de ők a közösség miatt már nem egyedülállóak ők lényegében szerzetesek.

Az egyházjogi megítélés szerint nem megszentelt élet útját járó, azaz megszentelt személy az aki közösségen kívül életállapotra vonatkozó magánfogadalmat tesz, bár a szívbeli odaszentelődés és a tisztasági fogadalom (a consecratio) megvan, a házasság így kizárt és az Isten Országának a szolgálatáért felajánlott élet a cél.

A jelen kánonjogi szabályozás szerint az Egyházi törvénykönyv lehetővé teszi, hogy pap vagy püspök előtt érvényesen az Egyház szabályai szerint letehető legyen a magánfogadalom, ha indokolttá válik későbbiekben feloldható az előtt, akinél letették, tehát nem kell pápai engedély a fogadalom alóli feloldáshoz.

Magánfogadalom lehet nem életállapotra vonatkozó fogadalom is, de az nem hivatásbeli elkötelezettség, ezen a blogon a hivatás miatti magánfogadalom van előtérben.

7.    Egyedülállóság 

Egyedüllállóság fogalma alatt itt a nem megszentelt világi hivatást értem ezen a kategórián belül. Nem megszentelt hivatásúak ők, bár ugyanúgy életszentségre törekszenek, mind minden elkötelezett keresztény. A fő különbség a megszentelt hivatásúakhoz képest, hogy náluk nincs tisztasági fogadalom, azaz consecratio és semmilyen életállapotra vonatkozó fogadalom, más elkötelezettség lehet ezen kívül.

Főként nálunk nyugatabbra az elkötelezetten választható hivatás egy útjának nevezett, de kérdéses a fogadalom hiánya oka, ha a cél Isten Országának kizárólagos szolgálata. A nyugaton használatos „single” megnevezés, nálunk még nem annyira van köztudatban, mint élethivatásbeli lehetőség, inkább kényszerpályaként van jelen nem tudatos választásként.

A magánfogadalommal való keveredést tapasztalom a leírásokban. Fontos kiemelni, hogy a „single” hivatású nem ugyanaz, mint a közösség nélküli magánfogadalmas. Tehet egyedülálló magánfogadalmat, de nem minden egyedülálló magánfogadalmas azaz konszekrált vagy megszentelt életű, ez alapján, ha egy egyedülálló felismeri a különleges meghívást egyedüliként, de a világban maradva és fogadalmat tesz akkor már megszenteltté válik.

A formai kötöttségek nélkül élő egyedülálló abban az esetben is ha Istennek szolgál minden erejével és odaadottságával átmenetileg vagy egy életre szóló szándékkal, bármikor továbbléphet minden kötöttség nélkül más életállapotra és elkötelezettségi szintre engedély nélkül, lehet bármikor házas vagy megszentelt, nem kötik a fogadalmai ezen a szinten való élethosszig szóló megmaradásra.

8.    Világi hívő

Jogi értelemben az, aki nem pap, azaz klerikus, nem részesült az egyházi rend szentségében, az világi hívő, azaz laikus.

Az alaphivatás az életszentségre való törekvés és az Úr szőlőjében végzett odaadó munka minden laikusnál, de ezen belül vannak elhívottak– a másik kategória a papokon (klerikusok) kívül - a megszenteltek (a hivatalosan megszentelt személyek és a „megszentelt világi hivatásban” járók).

A hivatás típusok nagyobb kategórián belül kisebb kategóriák és a házasság kizárásával megélt tisztaság, consecratio megléte vagy hiánya dönti el a megszenteltséget és a szolgálati hangsúlyt, a szív osztatlanságát amely kizárja vagy lehetővé teszi a házasságot.

a.    egyik ága a házasság szentségében él

Aki ezt az utat járja, ott a család mellett van lehetőség elkötelezett egyházi szolgálatra. Ebben az esetben nincs olyan fogadalom, amely a házasságot kizárja (consecratio).

A házasság szentsége mellett közösségi pl. harmadrendi, oblátusi, világi ági vagy más közösségi tagsági elkötelezettség lehet. Tehát ők nem tagjai megszentelt élet intézmény férfi vagy női ágának, de egy Egyházon belüli illetve Egyház által hivatalosan is elismert közösségnek vagy egy megszentelt élet intézmény nem szabályozott harmadrendjének, oblátusi közösségének vagy világi ágának tagja lehet.

b.    másik ága fogadalmas illetve elkötelezett 

Ezek a személyek általában magánfogadalmasok az életállapotra vonatkozóan vagy konszekrált szűzként vagy konszekrált remeteként szolgálják az Egyházat vagy más speciális út felé köteleződtek el, pl reguláris obláta, harmadrendek tagjai magánfogadalommal kiegészítve. Nekik nincs családjuk, nem házasodhatnak, de megszentelt élet intézményének nem tagjai. Tulajdonképpen ők egy „köztes állapot” a családos és szerzetes között, jogilag hivatalosan megszentelt (konszekrált remete) vagy jogi értelemben nem megszentelt de lényegileg „megszentelt világi hivatású” (konszekrált szűz vagy magánfogadalmas).

c.    harmadik ága a szerzetes

A felsorolásnak ebben apontjában a szerzetes testvérek vagy nővérek szerepelnek, akik tagjai egy megszentelt élet intézményének, tehát valamely egyházilag jóváhagyott rend vagy más kongregáció vagy közösség férfi vagy női ágának tagjai, beleértve pl, az apostoli élet társaságait, Krisztushívők társulásait és a világi intézményeket is. Hivatalos egyházjogi értelemben vett megszentelt személyeknek minősülnek.

d.    nem megszentelt egyedülálló életút

Nyugati forrásokban gyakran megtalálható a „single”, avagy egyedülálló „hivatás”, mint harmadik út. Aki tudatosan egy életre Istennek szenteli az életét, de nem lép be közösségbe munkaköre vagy körülményei miatt, és nem is köteleződik el az Egyház adta semmilyen formában mindez lehetőség, de az Isten által rendelt élethosszig tartó állapot és a tudatos választás illetve a fogadalom hiánya elkötelezettség meglétében, ezek miatt ez az út megkérdőjelezhető. Amennyiben kényszerállapot, akkor az nem több lehetőségből való választás és önként felajánlott áldozat, hanem kereszt, de természetesen az életszentség így is megélhető.

9.    Egyházi rend tagjai

A klerikusok a diakónusok, papok, püspökök és a pápa az egyházi rend különböző fokozataiban részesülők a laikusok szolgálatára szentelik életüket.

a.    diakónusok

Az egyházi rend első fokozata a diakónusi szolgálatra jogosító életre szóló elköteleződés. Ezen belül a szentelés előtt lehetőség van a házasságra, de utána már nem. Emiatt vannak házas és cölibátusban élő diakónusok is attól függően szentelés előtt már házasságban éltek vagy nem. Amennyiben egy házas diakónus özvegyen marad, később már nem köthet új házasságot.

b.    papok

A papi életpálya cölibátusban élő férfiak számára van fenntartva. A papok, püspökök és a pápa az apostoli jogfolytonosságot képviselve szentségek kiszolgáltatóiként a világi hívek általános papságát szolgálja tisztaságban és osztatlan szívvel.

10.   Elkötelezettségi típusok

a.    Fogadalom

Az életállapotra vonatkozóan alapvetően hármas fogadalom a professio, ha az elkötelezett személy
-    nem a családi hivatásra a házasság szentségére törekszik és
-    nem marad „nem megszentelt egyedülálló” minden hivatalos elkötelezettség nélkül.

A szerzetesek és konszekrált remeték, de néha magánfogadalmas is tesz ilyen hármas fogadalmat, a gyakorlatban ez igen ritka.

A hármas fogadalom: szegénység, tisztaság (consecratio) és engedelmesség.

„Egyes fogadalom” a csak tisztasági fogadalom (consecratio): a magánfogadalmas általában csak ezt teszi le közösség és elöljáró hiányában.

A harmadrendi vagy oblátusi elkötelezettség nem professio vagy consecratio, hanem ettől különböző, családot nem kizáró fogadalomtípus vagy ígérettétel.

b.    Ígéret

Nem minden elkötelezettség fogadalom, van olyan közösség illetve megszentelt élet intézménye, ahol csak ígérettétel van.

Ez is érvényes egyházjogilag, de a tartalmát és formáját tekintve ettől különbözően eltérő, mint a professio fogadalmai.

Aki ígérettételt tesz, az lehet megszentelt és nem megszentelt szinten illetve hivatásban is tartalmától függően. A különbség a consecratio fogadalmának egyidejű letétele, ennek megléte vagy hiánya miatt a családos élet lehetősége vagy annak kizárása.

c.    Liturgiában odaszentelt

A konszekrált szüzek nem fogadalmat tesznek, hanem ide tartoznak ebbe a csoportba.

Ők örök szüzességet fogadnak illetve megtartják szüzességüket annak érdekében, hogy Isten Országáért szenteljék életüket Jézus Krisztus jegyeseként, de a világban maradva. Van lehetőségük a szüzeknek kisebb közösségekben élni.

Ünnepi püspöki szentmise amelyet a szüzek konszekrációjának liturgiája egészít ki, ennek keretében szentelik a szüzeket az Egyház szolgálatára.

d.    Szentségként megélt

Az egyházi rend szentségének három fokozata a diakonátus, a papság és a püspökök. Az első fokozat a diakónusok a további kettő a papságban részesült sacerdos szolgálatában áll a szolgálatra szentelve kézfeltétellel.

Befejezés

A cikk és az oldal keretei nem engedik meg, hogy minden fogalmat teljes értelmezésében kifejtve és egymáshoz képest viszonyukat kielemezve szerepeljenek, de nincs is ilyen célom ezen a helyen. Mindez komoly tanulmányokat és technikai illetve szervezeti-szakmai hátteret feltételez. Ezzel az írással most csak két vonatkozásban szerettem volna kiegészítést tenni.

1.    Életszentség és megszenteltség

A két fogalomnak van kapcsolata, de különbözőek alapvetően van metszetük de nem lehet szinonimaként használni őket. Minden megszentelt és egyéb hivatású jó, ha az életszentségre törekszik és ez egy életre szóló feladat és küldetés mindannyiunk számára.

2.    Egyedülállóság és magánfogadalom

Nem minden egyedülálló életállapotú magánfogadalmas, azaz megszentelt világi hivatású. Aki egyedülálló az vagy minden kötelezettségvállalás nélkül ún. „single hivatású” vagy inkább életállapotú, de tehet magánfogadalmat életállapotra vonatkozóan a tisztaságra, ez által lényegében a nem megszentelt egyedülálló „single hivatás” helyett már a megszentelt világi hivatást éli meg.

A további fogalommagyarázat célja csak annyi volt, hogy ezeket az egész fényébe próbálja helyezni a hivatás témájában, de a teljesség igénye nélkül.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése